Sokszor látok személyes horoszkópokban olyan konstellációkat, melyek nagyon súlyos, sorsszerű terheltségre utalnak. Asztrológusként jónéhány kollégával beszélgettem már erről, drámai sorsokat elemezve. Az általános vélemény sajnos az, hogy mindenki karmájának megfelelően kap sorscsapásokat és jutalmakat az életben – s ezt nem érdemes megkérdőjelezni.

Másrészt viszont az asztrológia magasabb fokán állva azt mondhatjuk, hogy egy adott konstellációt meg lehet élni magasabb vagy akár alacsonyabb szinten is. Aki már egy komoly szellemi nívóra eljutott, az minden ártó hatást  képes úgy átszublimálni, hogy a legborzasztóbb fényszögeket is nemes módon megélve valóban fényteli életet él. Hát igen. Sokféle vélemény van, és én mindent tiszteletben tartok, nem szállok vitában senkivel sem, de vannak problémák bőven bolygónkon.

Vizsgáljuk meg egy kicsit részletesebben ezt a kérdést! Szokásomhoz híven én a Kozmosz más tájairól indulva kezdem analízisemet.  Vannak olyan naprendszerek, melyeknek bolygóin fizikai síkon a tavak, vizek magát a bolygórendszert tükrözik vissza. Ennek következményeképpen ha valaki belenéz a víztükörbe, magát a csillagot és a rendszer bolygóit látja, még a pocsolyákban is! Világos, hogy ezen a helyen nem az ember, nem az egó a lényeg, s persze az anyagvilág rabsága sem tartja az itt élőket úgy bűvöletében, mint minket, embereket. Másképpen rendeződnek az anyag atomjai egy ilyen rendszerben, s a lények felnőttkorukra simán megtanulnak testükből kilépni – fizikai síkon akár három-négyszáz évet is élnek. Az idő minősége is más, és persze ezen a helyen a tükör, mint tárgy másképpen funkcionál. Ha egy lény egy tükör előtt áll, néhány pillanat múlva kinyílik előtte egy dimenziókapu, melyen akár át is léphet – de testi mivoltában is úgy, hogy nem szükséges a fizikai burkot levetnie. Nos, egy ilyen bolygón a jelenvalóság sem tűnik olyannak, mint földünkön, és a lények belelátnak előző életeik cselekményeibe. Nem köti őket úgy a szubjektív énazonosság pillanatvalósága egy fix mosthoz (amelyhez képes mindent pillanat múlt vagy jövő), mint minket, embereket.

De térjünk vissza most ide, a Földre! Mostani sorsunkat előző életeink sokasága határozza meg, melyekre az átlagember nem lát rá. A magasabb embert és sorsot irányító hatalom szerint erre azért van szükség, mert az ember csak bizonyos pályán mozoghat. És ha mindent látna, megőrülne, vagy letérne sorsáról, mely ki van jelölve számára. Hát éppen ez az, ami szöget üt a fejembe! Hiszen ha ez így van, akkor hol a helye a kegyelemnek, amely a szeretet lényege, és amelyre oly sokan vágyunk? Ha nem tudhatja az átlag, hogy miért bűnhődik, azt sem tudhatja, hogy kinek miért árt, vagy kit miért tesz tönkre! Sokan nem élhetik meg, nem láthatják át, hogy hosszú évszázadokon át miért ártottak ennek vagy annak a személynek. Miért tették tönkre karrierjét, miért szerették el felebarátjuk feleségét, vagy vették el pénzét? Azt sem látják, hogy ők miért kerültek bizonyos problémákba, hogyan vált végzetessé egy ártatlannak tűnő találkozás bizonyos személyekkel. Nem érzékelhetik az emberek, hogy miért is volt szükséges ez vagy az a helyzet – és így gyakran egy életen belül is igyekeznek kerülni olyan eseményeket, melyek pedig valóban fejlesztő és szabadító hatással lennének karmájukra, bármilyen kellemetlennek is tűnnek. Tulajdonképpen sok ember azért nem képes spirituális képességek kifejlesztésére, mert karmikusan predesztinálva van arra, hogy csak a fizikai világra összpontosítson. Olyannyira a karrier és a pénz keríti hatalmába a tudatát, hogy egész életében csak alacsony szintű anyagi célokra képes összpontosítani. Egy kifejezetten szellemi létezést élni akaró embert pedig gyakran gyilkosság vagy valamilyen súlyos probléma térít el céljától – hosszú inkarnációkra visszavetve mentális fejlődésében. Sokan vannak itt olyanok, akik már látták, érezték az embert irányító erők gonosz játékát a prehisztorikus múltban. És pontosan ezért vannak „sarokba állítva”, azaz szándékosan negatív vagy nehéz sorsot kapva, leláncolva a hétköznapok szürkeségébe. Érdekes viszont azon spirituális emberek fejlődése, akik éppen az adott politikai, kulturális vagy vallási hatalom elveivel karöltve folytatják tevékenységüket. Nekik mintha minden kicsit jobban menne, és bizony egyenletesebben haladnak útjukon, mint a mindenben kételkedő lázadók! És aztán persze itt vannak azok, akik valamilyen reptil, Orion-béli vagy reticulum-béli genetikával rendelkeznek. Ők akár közéleti emberek vagy egyszerű hétköznapi lények, akár spirituális vezetők vagy munkások, tanárok; sokszor nyitva áll előttük olyan asztrális kapu, mely mások előtt egyáltalán nem. Így az is világossá válik, hogy a fenn említett rendszert, a vallást, fennálló rendet kiszolgáló misztikusok, nameg a szintén említett hibridek sokkal könnyebben megélhetik még a rossz konstellációkat is. Ők még nehéz karma esetén is sokkal szublimáltabb módon is képesek leélni az életet, mint a lázadók. És ez, kedves olvasó, nem szellemi fejlettség kérdése! Mert én azt tapasztaltam – bárki bármit is állít ez ellen –, hogy a rendszert támogató spirituális tanítók, meg a hibridek könnyebben képesek áthozni a fizikai valóságba a láthatatlan világból energiákat, mint a lázadó misztikusok, vagy a kitaszított zseniális gondolkodók. Ők jobban érvényesülnek anyagi, hivatásbeli, párkapcsolati szinten, mint azok, akik a fennálló vallással, közélettel, politikával ellentétes spirituális elveket hirdetik. Világunk tehát minden szinten igazságtalan, és így asztrál- és spirituális téren is csak gőzölgő hulladékot találhatunk. Így teljesen világos, hogy a Földet körülvevő asztrál- és mentáltér nem lehet paralell a kozmikus asztrálsíkkal vagy mentálvilággal. Analógiák léteznek közöttük, de vigyázni kell ezek értelmezésével, mert tévútra viszik a kereső misztikust. Valójában sok síkon ellentét van a Föld és a magasabb világok között.

Az előző életet megpillantva lazulna az emberi egóba vetett hit, és az életet egy hosszú folyamatnak fognánk fel, nem kötődnének annyira az emberek a szubjektív énazonossághoz, és a jelenvalóság szűk kereteihez. Nem lenne annyira fontos a jelen, ugyanakkor látnánk a pillanat önmegvalósító és felszabadító erejét, és az ember egy tudatosabb és az időbeliség kereteitől szabadabb lény lenne.

Sea problémákról panaszkodott, s ezek oldásaképpen próbáltunk egy regressziót. Érdekes dolgok jöttek felszínre tudata mélyéről. Egy részét megírtam, mert úgy éreztem, hogy néhány érdekes tényt vagyok képes közvetíteni.

Tudni kell, hogy Sea rengeteg alkalommal látott a közelmúltban szörnyűségeket álmaiban. Rémálmai lényegét Nácik képezték, s mert a történések gyakran drámaiak voltak, rosszullétre panaszkodott. Az első élmény a szokásos alagút után mindjárt egy német egyenruhában levő és igen bőbeszédű lény volt. (Sea persze emberszerűnek írta le, legalábbis így jelent meg az asszony tudatában.)  A furcsa az volt, hogy a lény tulajdonképpen nem is hozzá beszélt, hanem nekem célozta mondanivalóját – Sea erre fel is hívta a figyelmemet.

A lény magát egy Marson élő szellemközösség kardinális tagjának vallotta. Hitlerről beszélt nekem, s kifejezetten kihangsúlyozta, hogy a nácik és vezetőik – elsősorban persze a Führer – egyértelműen tőlük, marsiaktól kapták a tudatalatti sugallatokat szürnyű tetteik végrehajtásához. A lény szinte kikérte magának a Lyrára hivatkozást, büszke volt arra, amit a németek tettek az ő sugallataik hatására a háború alatt.

Ezek a tények persze előttem nem voltak ismeretlenek, hiszen műveimben említem, hogy a Lyra kerülte az emberirtásra vagy bármilyen szörnyűségre buzdítást! Nyilván az antigravitációs kutatás, a rakétatechnológia, a fejlett infrastruktúra mind-mind következményei voltak egy magas szintű német és földönkívüli kapcsolatnak. Egy magasabb szellemiség azonban nem predesztinálhatta a nácikat arra, hogy a V2-es rakétát fegyverként vessék be London, majd később 44-ben a szövetségesek által megszállt belga és holland területek ellen. A német, és aztán később, a háború után, az egész emberi technikai civilizáció fejlődésnek indult a fenn említett kapcsolat hatására.

Folytassuk a regresszió történetét! A marsi lény tehát primitív módon kikérte magának a pozitív hatalommal való azonosítást. Rádöbbentett, hogy a legtöbb szörnyű náci tett tulajdonképpen az ő és szellemcsaládja predesztinációjának köszönhető, és a Mars a tulajdonképpeni német háborús bűnök okozója közvetve. Sok olyan információ jutott a német tudatokba, melyet a hadvezetés és a médiumok a Lyrának és a Bika csillagkép szellemiségeinek tulajdonítottak – valójában azonban a Marsról jött! Sokszor a sötét erők által sugalmazott dolgok tehát úgy érkeztek be Hitler és a német hadvezetés tudatába, hogy nem is sejtették, azok honnan vannak. Egy idő után ez a marsi szellemcsalád foglalta el a német asztrálteret, s így a médiumok tőlük kaptak információkat.

Nos, a regresszió konklúziója, amit persze már régen sejtettem, hogy a Lyra és bármilyen fényrendszer olyan szellemi tudást ad, amelyet nehéz a földi realitás szintjén hasznosítani. Az is teljesen világossá lett számomra – harmadik könyvemben persze említem is – hogy a tudomány tulajdonképpen a szellemiségtől vágja el magát az embert. Egy valódi szellemi tudás nem akar háborút, s aki rendelkezik kozmikus szellemiséggel, már nem szeret harcolni. A földi tudásnak semmi köze a valódi ismeretekhez és a galaktikus bölcsességhez, univerzális hitrendszerhez! Az is bizonyos, hogy a valódi tisztaság és a fehér hatalom csak ritkán tárgyal a sötétséggel. Nem igazán van köztük háború, persze ezt a hülyeséget el kell felejteni. A háborút a sötétek vívják a sötétekkel ezen a debilis földi játszótéren. A fény nem úgy harcol, ahogy az ember gondolja. Így aztán az is magyarázatra szorul, amit első könyvemben állítok, amikor arra hivatkozom, hogy Atlantisz háborúzik a Lyrával. A Lyra szellemisége kapcsolódott a görög csoda idején a hellén kultúrával – akárcsak a ’30-as évek német spirituális és tudományos elitjével. Pusztán tudást akartak átadni mindkét esetben, olyan tudást, amely ellentmond a barbár és durva vallási és tudományos hipotéziseknek és Atlantisz morális axiómáinak, melyeknek semmi közük az univerzális erkölcshöz. A földi vallás és tudomány sok esetben a Szellemtől vágja el magát az embert, és ezt jött kiküszöbölni a Lyra, semmi más célja nem volt.

Az igazi meglepetés a regresszió végén jött. Kiderült, hogy a Hitlert támogató egyik szlovén médium egy lyrai lélek volt. Ez a kék szemű, szőkésbarna hölgy (három-négy másik nővel együtt) Hitler személyes tanácsadója lett. A nácik médiumnak használták, de ő maga is meglepődött azon, hogy mennyire képtelen az ember a valódi kozmikus értékrend torzítás nélküli befogadására. A ’20-as évek elejétől ismerte Hitlert, először egy bécsi kávéházban találkoztak. Döbbenetes volt számára, hogy az erőszak hogyan hatalmasodott el a náci vezéren, mikor a háború vesztésre állt. Látta, hogy a Mars teret nyer, de ennek ellenére segített Hitlernek 1945-ben a menekülésben. Egy hasonmást, egy bepalizott, drogos führer-imitátort találtak az oroszok a bunker-udvarán elszenesedve. Az igazi Hitler eltűnt, s talán Dél-Amerika, majd a Naprendszer más tájai lettek az ő hazája a háború utáni évtizedekben bekövetkező haláláig.

A Lyra és ez a nő konkrétan tanulmányozták a náci vezetőket, az emberi tudatot és a testet. Az érdekelte a fehér hatalmakat, amely már évezredek óta tény a földi rendszerben: miért használható az emberi tudat és szállható meg a test mindenféle lény és sötét szellemi sugallat számára? Miért programozható ennyire egy faj? A nácik ugyanezt kutatták, de a sors iróniája, hogy ők is csak ugyanúgy szoftverekké váltak a gonosz és okos földi szellemi közeg számára.

Végezetül egy kis adalék a Föld Mars-programjához. Sea szerint a Mars egy sötét bolygó (egyébként az asztrológia is kissé negatívnak állítja be). Nem igazán jó terv a mostani Mars-projekt, hiszen így emberek fizikai síkon is érintik ezt a nem igazán jó helyet. Nekem is szubjektív véleményem, hogy az odautazók nem tudják mivel, vagy kikkel lesznek egy planétán, hiszen könyvemben említem, hogy a Holdat megszálló erők egy része már a Marsot is kezdi gyarmatosítani, és megtalálták ott a Nibirui menekültek és más Atlantiszi hordák háborúinak és építményeinek a nyomait!

Szemrád Nándor asztrológus és okkult kutató eddigi két kötete (Szabadítsuk fel a Földet! valamint Harc a Földért) felkavarta a hazai ezoterikus közeg állóvizét azzal, hogy olyan tényeket közölt a nyilvánossággal, melyeket írásba foglalni azelőtt nem sokan mertek. Ezen könyvek ma már beszerezhetetlennek számítanak, és nehéz fába vágja a fejszéjét az, aki birtokolni szeretne egy példányt.

Harmadik könyvével a szerző emeli a tétet, és a tőle megszokott nyíltsággal oszt meg újabb információkat a Föld eltitkolt történelméről és arról az irányító kasztról, mely civilizációnk sorsát a kezében tartja már évezredek óta. Ennek a kasztnak pedig nem csak emberek a tagjai...

A „fülszöveghez” kiegészítésként annyit, hogy bár papírpéldány valóban évek óta nem elérhető a korábbi könyvekből, pdf-formátumban most újra kaphatóak!

Rendeléshez vegyétek fel a kapcsolatot velem: fenyorveny kuk@c gmail ponnt com

Tisztelt blogolvasók és érdeklődők!

Most már tudható, hogy harmadik könyvem, az Emberek, Idegenek és Háttérhatalom augusztus folyamán mindenképpen megjelenik!

Érdekes és izgalmas olvasmány, talán annak is tudok újat mondani, aki nálam jobban ismeri ezt a témát, és követi David Icke vagy Franz Erdl előadásait. Várom a jelentkezéseteket telefonon vagy e-mailben, és megbeszéljük a részleteket a könyv átadásával kapcsolatban.

Tisztelettel,

Szemrád Nándor

Tisztelt olvasók, barátok és érdeklődők!

A 2019-es év hátralévő szakaszában, az év végéig megjelenik harmadik könyvem. Érdekfeszítő olvasmány lesz – bár sokaknak ismétlés, hiszen gondolataim jórészt ismerik a blogról és a Szabadítsuk fel a Földet című, már megjelent könyvemből. Mégis, akit érdekel, szeretném, ha jelentkezne, vagy felhívna telefonon, mert sokat segítene, ha eszmecserét folytatnánk, vitatkoznánk a könyv témájával kapcsolatban.

Kis kedv-indítónak azért leírom, hogy ebben a műben a teremtés egy soha nem látott időbeliséggel és részletességgel lesz vázolva, és kitűnő szerkesztői megjegyzésekkel lesznek ellátva a fejezetek, melyek részben a blogról valók. Akit érdekel tehát, jelentkezzen, mert a mű elkészülte után akár találkozót is szervezhetünk és különböző összejöveteleket is.

Minden a prehisztorikus múltban, a Föld történetének régebbi szakaszaiban kezdődött. Mikor Lemúria „végre” eltűnt, és a civilizáció fölött diadalittas győzelmet ülő atlantisziak öröme az égig szállt, már megpecsételődött a Föld sorsa. Atlantisz egy elképesztő tervet szőtt ennek a bolygónak az uralma alá hajtására, és ezt a lemúr civilizáció végső elmenetele után el is kezdte végrehajtani.

Tulajdonképpen mi is történt? Nézzük meg részletesen. Már más írásaimban is említettem, hogy Lemúria egy teljesen a maitól eltérő, mintegy 30-40 bolygóból álló rendszert hozott létre, amely szimbolikus jelentőségű is volt. Egyes bolygók spirál, mások kettős spirál, megint mások fektetett nyolcas alakban keringtek, és ezek a bolygópályák szimbolikusan a tér és idő fölötti teljes hatalmat és az isteni tudatosságot jelképezték. Spirituálisan még talán az Atyával való egységet és a magasrendű szeretetet, az elfogadást is belevetíthetjük ebbe, hiszen Lemúria szinte soha nem szakadt el a nagy isteni világosságtól. Az ember, mint olyan nem létezett, csak az ember ősképe, amely egyszerű lélekgubó formában volt jelen. Pontosabban fogalmazva lélekgubók sokasága létezett, amelyek bolygónk asztrál- és mentálterében lebegtek, s volt olyan lélekgubó, mely egy léleknek adott helyt, volt olyan, mely egy egész szellemcsaládnak, tehát sok száz léleknek. A Föld akkor nem is a harmadik bolygó volt a Nap után, s mint említettem, a rendszer is egészen másképpen nézett ki.

Aztán jött Atlantisz mindent elsöprő akarata, s egy erőszakos szándék, amely megváltoztatta az egész bolygó és a naprendszer rezgését és valóságtartományát. Elkezdték alakítani az új naprendszert. Ebben a korszakban még hatalmas teremtő képességeik voltak, és olyan istenekként is felléptek, melyek mintegy természeti erő és energiaforrás, kozmikus törvényként is definiálhatók voltak. Óriási energiaösszpontosítással jónéhány bolygót kilöktek a rendszerből – s így azok az új pályára került bolygók bizony komoly károkat okoztak. Egyes naprendszerek felrobbantak azért, mert egy Atlantisz által kidobott bolygó megzavarta a központi csillag pályáját, s így olyan energiabomlás keletkezett, amely robbanáshoz vezetett. Más naprendszerek szerencsésebben jártak, de az ő sorsuk is megváltozott, mivel egy-egy kilökött bolygó aszteroidaként vagy üstökösként viselkedett, s változtatott a sok-sok évtízezredes konstelláción is. (Ez asztrológiailag volt rossz hatású, hiszen így egy-egy bolygó történelmét az adott naprendszeren belül megváltoztathatta egy új, oda nem illő fényszög, melyet a berobbanó bolygó okozott.) Mindez fizikai síkon azonban úgy nézett ki, hogy a történések miatt Atlantisz háborúba keveredett sok más létező naprendszerrel. Ez egy hatalmas galaktikus háborúhoz vezetett...

Vizsgáljuk meg azonban a lélekgubókra és az emberekre gyakorolt hatást! Egy új naprendszer és ennek megfelelően új bolygórendszer készült. A Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter,  Szaturnusz, Uránusz, Neptun és Plútó pályára állt –aztán legvégül egy mesterséges Föld körüli Holdat is legyártottak, ami az egésznek a koronája volt. Elkezdődött a teremtés és az ember testbe költöztetése, az állandó ellenőrzés, a háborúk és katasztrófák kora. Ezt most nem részletezném, de már más cikkeimben is írtam, hogy később a teremtők lesüllyedéséhez, és a fizikai sík valóságába való eltévelyedéshez is vezetett, és az emberi teremtmény számára is végzetes volt.

Ma már Atlantisz nincs itt, de utódai, a Földet ellenőrző idegenek és a gyíkfajok automatikusan manipulálják a teremtményét, hiszen a kozmikus történelem távlataiba tekintve veszélyesnek ítélik. Valójában ugyanazt folytatják, amit Atlantisz elkezdett nagyban. A lemúriai egységből a tudás, a szellem, a lélek és az Atya egységéből Atlantisz kihozta a teremtményét az egyén, az akarat, a durvaság, majd pedig a különböző törzsek közötti háborúk, fajok közötti viszálykodás szintjére. Létrehozott egy általa alkotott naprendszert, amely úgy befolyásolta a teremtmény létezését, ahogyan ő akarta. A jelen korban szintén ellenőrzött és manipulált fejlődés folyik, és ha felnézünk az égre, nem a valódi kozmoszt látjuk, hanem egy, az őrzők tudata által vetített égboltot. Efölött van még egy ellenőrző égbolt, tehát az az ember sincs biztonságban, aki nagy tudásával kijutott a „Mátrix” első fala mögé, és már egy másik képet lát.  Az a kép egy még finomabb illúzió. Csak aki emögé lép, a harmadik égbolt tudatosságáig emelkedik, csak az láthatja meg, mi is van valójában a Naprendszerben és azon túl!

Nagyszerű David Icke néhány gondolata a Holdról és a Szaturnuszról, melyet én is pontosan ugyanígy gondolok. Szaturnusz a gátlás, az idő, az állandó bizonytalanságban tartás, az akadály, visszafogás, hátráltatások és minden embert érő megaláztatás bolygója. A Hold állandó ismétlődéseket ad, s érzelmeket, álmokat – de ezekkel befolyásolhat is, hiszen az álom csak egy bizonyos asztrálvilágban valóság, de a Földön az objektivitás nem tűri az álmokat. Nem beszélve arról, hogy az asztrálvilág is manipulálható, tehát ezért van hatalmas eltérés a fizikai sík és a halál utáni dimenziók között. A Hold állandóan olyan periodicitást ad az életnek, amelybe a Szaturnusz belerögzít, belenyom, és nagyon nehéz a kitörés.

Az előbbi gondolatok talán ráébreszhetnek sok útkeresőt, hogy miért is vagyunk mi, emberek, Atlantisz rosszul sikerült teremtményei, bezárva ebbe a börtönbe. A háborúk felemésztettek néhány rendszert, és az atyai világok, nameg néhány közepes szintű, nagy tudású civilizáció elég furcsán kezdett nézni a Földre. A börtönőrök tehát itt vannak, de mi, emberek akkor sem csak egy állandóan reggel fölkelő, zabáló, szexelő és dolgozó gépek vagyunk, és nem rabszolgák! Meg kell mutatni, hogy többre is képesek vagyunk, és szeretettel, összetartozással, Szellemhez való közelséggel bizonyítani a Kozmosznak, hogy jobb és tökéletesebb jövőt is képesek vagyunk építeni, mint amit programozóink akarnak! Az áttörés nem lehetetlen, de csak konkrét szellemi tervekkel és magasrendű szeretettel, egymás felé való nyitással valósítható meg.

Ezen gondolatok persze sokaknak veszélyesnek tűnhetnek, hiszen a jelenkor embere annyira benne van ebben a sajátságos, monoton fogyasztói társadalomban, hogy még annyi reménye sem maradt, mint a középkor tudatlan, de a bölcsességet ismerő útkeresőjének. Ma látszólag „mindent tudunk”, és amit nem, azt meg megnézzük az Interneten. Már nem is egymással kommunikálunk, hanem a gépekkel, s egyes, embert irányító erők azt hangoztatják, hogy jobb lenne lecserélni az embert robotokra, vagy legalábbis irányító szoftverekre. Más erők pedig éppen azon fáradoznak, hogy magukat magasabb idegen intelligenciának kiadva kísérleteket végezzenek, melyek persze az emberiség kárára történnek. Látni kellene, hogy a jelenkor elbűvölő tudása egy programozott és a saját múltjáról semmit nem tudó emberi faj kialakítását célozza meg. Amikor már annyit sem fogunk tudni magunkról, hogy kik vagyunk, és milyen lehetőségeink vannak, akkor fog beütni a végső krach – de akkor már késő lesz a felébredésre. A valódi bölcsesség azt sugallja, hogy semmit sem szabad úgy csinálni, ahogyan a tévé vagy a média szajkózza, mert az nem magunkból jön. Mindenkinek belülre kellene figyelnie elsősorban, és csak azután a külvilágra. Nem a tudatlanságot propagálom és dicsőítem, hiszen fontos, hogy az ember naprakész legyen. Azt kellene megértenünk, hogy sorsunkat nem lehet fejből irányítani. Csak a Szellem tud igazán előrejutni az életben, de ez nem egyenlő a földi racionális tudással. A valódi Szellem analógiákban, szimbólumokban és szinkronicitásban megnyilvánuló tudat, amely álmokon és üzeneteken keresztül juthat el az agyhoz. Aki nem figyel belülre, s már nem is álmodik, vagy ha álmodik, képtelen emlékezni rá, az sürgősen javítson magán. Mindegy, hogy az álom manipulált, mert ha dolgozunk rajta, és egyre tisztább meditációkkal, napi sétákkal, egészséges gondolatokkal fogjuk körülvenni magunkat, ki tudunk majd törni a Mátrixból. A lényeg a belső akaraton van, tehát hogy ezt belülről is akarjuk. Akinek igénye van a fejlődésre, az a börtönön belül is fejlődhet, míg aki csak a rabtartóknak szolgál, az egyre jobban lesüllyed. Figyeljünk belső hangjainkra, hiszen nagyon sok kérdésre a válasz ott van bennünk, és nem az Interneten vagy a tévében, vagy a sajtó hasábjain. Az autoritás, önbizalom a legfontosabb, s akinek ez létrejön, az már nem hagyatkozik másra, csak a szív és a szellem összhangja és tiszta szándéka vezeti.

Kevesen hisznek ma a fekete mágiában. Márpedig eme hitetlenek nagyon csodálkoznának, ha tudnák, hogy mi is a valódi igazság. A világot ma is egy mindent átfogó, hatalmas szervezet irányítja, melyet úgy hívnak, hogy Illuminátusok. Ezeket az első könyvemben Irányítóknak nevezem – és valójában azok, hiszen ők vannak a közélet, a katonapolitika, az űrkutatás, a hírszerzés és a kultúra mögött.

Egy ilyen szervezet sok-sok csoportból áll, s az a vezető, amely egy adott ember fölött van, nem is igazán tudja, hogy hányan vannak még fölötte is. Az a lényeg, hogy mindenki kap valakitől valamilyen utasítást. A csoportban levőket szigorú szabályzat köti a rendhez, amelytől nem térhetnek el. Aki mégis megpróbál, azt hamar kirúgják – vagy ha már túl sokat tud, el is teszik láb alól. Egy csoportban 30-50 fő van, de nem mindenki ember. Mondjuk 20-an emberek, s van jónéhány alakváltó, esetleg gyík, vagy olyan szürke hibrid, aki embernek néz ki. Ilyen csoportba persze nem mindenki kerülhet, hiszen közönséges halandó már az első 3-4 próbán megőrülne, vagy egyszerűen csak otthagyná az egészet.

Az első próbák egyike, hogy halottak testrészeit kell hazavinni, s valamilyen mágikus rítus keretein belül elővarázsolni belőle az élethez szükséges energiát. Erről persze sem barát, sem család nem tudhat, mert annak nem lenne jó vége. Így tanulja meg az újdonsült jelentkező, hogy a pusztításból, sötétségből is nyerhető energia. Az ilyen csoport amúgy sem a tisztaság, a fény és a transzcendencia híve, tehát lényegében az újdonsült „neofita” ahhoz lesz közelebb, amit maga a csoport amúgy is megtestesít; az iszonyatot és az erőt fogja képviselni. Később már, évek múlva, olyan beavatási ceremóniák is vannak, ahol állatáldozaton vehet részt – amely a feketemágia alapja. Rengeteg állatot áldoznak, sok ellenséget így tesznek el láb alól, és egyéb célokat is így érnek el. Aki már 10-12 fokozaton túl van, néha emberáldozatokon is részt vehet! Ezeket már konkrétabb célokkal csinálják, s nem ritkán politikai, üzleti, vagy egy komoly tröszt érdekeinek figyelembevétele a cél – netán puccsot akarnak vele előidézni. A fekete mágia ugyanis hat, kedves olvasó, akár hiszünk benne, akár nem. Egy kis viaszbábus jós vagy tudatlan átkokat szóró ember igazán nem sokat árthat, legfeljebb önmagának. Ha kellő védelmem van, akkor nem tud kifogni rajtam. Egy komolyabb támadás azonban már igencsak igénybe veheti az emberi idegrendszert, míg egy profi mágus ellen hiába védekezel „fehér fénnyel” vagy imákkal, semmit sem érsz el. Aki igazán ért hozzá, azt képes nagyon sokat ártani, s bizony oda kell figyelned, ha komolyan támadnak, mert állásod, pénzed, egészséged, életed is veszélybe kerülhet. Az Illuminátusok persze értenek ehhez, s nyugodt lehetsz, ha meggyűlik a bajuk bárkivel, szívesen is alkalmazzák eme technikákat.

Minden kis sejt és páholy mögött ott állnak az idegenek és/vagy a gyíkszerűek is. Aki már húsz beavatási fokon túl van, találkozhat is velük. Ez persze általában nagyon komoly idegrendszeri problémákat hoz fel, s az illetőt sokáig megrázó élményként kíséri, hogy hol is van az ember ezekhez a lényekhez képest. Valójában a hatalom nem a mi kezünkben van, s így van ez már sok évtízezred óta. Ahogyan más írásaimban említettem, az inkarnációk közötti világokra is nagy hatásuk van az itt élősködő idegeneknek, illetve asztrálvilágainkba is belépést és belátást nyerhetnek. Néha lélektestekre választanak szét, máskor téren és idők keresztül manipulálnak egy-egy lelket, hogy aztán inkarnációit is befolyásolva gyakorlatilag rabszolgává vagy legalábbis tetszőlegesen irányíthatóvá tegyék. Sajnos a WHO és az ENSZ is az ő kezükben van, és véleményem szerint a ’60-as években kialakult egészségügyi helyzetért is felelősek. Tudjuk jól, hogy a ’60-es évek elejétől kezdve Afrika-szerte vakcinák és ellenanyagok millióit oltották be a feketékbe, az ottani őslakosságba, hogy meggátoljanak betegségeket. Igen ám, csakhogy a jószándék mögött már akkor lappangott egy démoni elképzelés. Miután eltűnt a feketehimlő, és néhány, addig Afrika-szerte addig emberek százezreit tizedelő betegség, elindult egy iszonyatos demográfiai robbanás. Ez még önmagában nem lenne baj, de a kedves Irányítók nem oldották meg azt a helyzetet, amely ma is jellemző Afrikában és néhány ázsiai, kőkorszaki szinten levő területen. A háborúskodás, a vérbosszúk, az állandó nyomor, a megalázó jövedelmek és főképpen az ipari és gazdasági alulmaradottság problémái nem lettek megoldva. Így aztán az egyre népesedő harmadik világ potenciális fenyegetést jelent az úgynevezett középen lévő, illetve a fejlett országokra nézve. (Különösen igaz ez most, miután úgynevezett bevándorlók százezreit telepítik át Európába sötét szándékú erők.)

A legmélyebb borzalom azonban az a tény, hogy az Irányítókat és közvetve az emberiséget, politikát, kultúrát, közéletet vezető erők óriási intelligenciaelőnnyel rendelkeznek magához az emberhez képest. Az idegenek és a gyíkszerűek ugyanis az emberi álomvilágot is képesek befolyásolni, hiszen az asztrálsíkon belül is tevékenykednek. Sok ember és „ufó”-kapcsolat mögött ott állnak ők – úgy, hogy az ember azt hiszi, hogy valamiféle feszültséggel teli, de pozitív dolog történt vele! Valójában sokan nem sejtik az eltérítők valódi arcát. Démoni szándék van néhány faj fejében az embert illetően. Tulajdonuknak nézik és szinte rabszolgává süllyesztik ezt az amúgy sem igazán toleráns és erőszakmentes emberi fajt.

Nem állítom persze, hogy nincsenek valódi jóakarók és a fény olyan képviselői jelen a bolygónkon, melyek ténylegesen szeretnének valami pozitívumot létrehozni. Az ember szabad akarata azonban érvényesül, és bizonyos segítséget kérni kell, és valóban akarni, ahogyan ezt már más írásaimban említettem. Látni volna szükséges, hogy hazug politika erők irányítanak mindent, és a színfalak mögött mindig olyan lelkek és démoni szándék van, mely nem akar igazán semmi mást, csak zűrzavart, mind a gazdaságban, mind a politikában, a közéletben. Látni kellene, hogy válságba került az ember, és hogy mennyi ellentmondás van nap-mint-nap, arra csak az Internet a kiváló példa. Gyakorlatilag minden információhoz hozzá lehet jutni, ugyanakkor a metrón, az utcán és a villamoson netező és mobilozó tömeg gyakorlatilag személytelenné válik, és elfelejti az igen értékes emberi kapcsolatok pozitív hatásait. De itt van a kibernetika is. Német és japán tudósok már olyan robotokat állítanak elő, amelyek akár szexuális szolgáltatást is nyújtanak. Nem ez a lényeg, nem akarok bántani senkit, de van itt mégis egy konkrét probléma. A robotok, a számítógépek és az Internet világában mégsem csökkent a munkaidő, és nem lehet 2-4 óra munkával elég pénzt keresni. Ugyanolyan rabszolgák maradtunk, mint 60 évvel ezelőtt, amikor 8-10 óra munka volt a mindennapos! De itt van egy harmadik példa is, akinek ennyi nem volt elég. Már hányszor beadták nekünk az atomháború ígéretét, de valójában ahhoz is gyávák, hogy egy közepes hatótávolságú, hagyományos töltetű rakétát egymás hajójára lőjenek a nagyhatalmak. A kicsikkel persze mernek szórakozni, hiszen Amerika megtámadta Afganisztánt és Irakot is. Így persze könnyű, mert az erőviszonyok nem voltak egyenlőek. Észre kell venni, hogy a nagyszájú, exhibicionista magamutogatás mögött egy aljas szándék lappang, mely az emberiség lassú rabszolgává süllyesztésének a terve. Ahogyan már említettem más írásaimban, az elkövetkezendő 100-150 év lenne alkalmas egy felfejlődésre, amikor is az Irányítókról és a gyíkokról lehullana a lepel. De ez csak akkor válik lehetségessé, ha észbekapunk és tudatosodunk.

A fekete mágiával kezdtem, és azzal is fejezem be. A háttérhatalom számára ez egy fantasztikusan alkalmas eszköz mindenfajta politikai, közéleti vagy kultúrával kapcsolatos dolog átalakítására, illetve a manipulálására. Ne gondoljuk, hogy eme spirituális tudás azonban az emberektől jön. Évek ezreivel ezelőtt ezt bizony sötét fajok telepítették a Földre, és ma sajnos a hüllőszerűek kezében van a fekete mágiához szükséges energetika jó része. A hüllők meg az emberektől lopnak energiát – ezért van némely országban iszonyatos szegénység a Földön. Globálisan tehát – nem egy hithű és tiszta emberre gondolok – érthető, hogy miért nem ad az atyai világ segítséget a Földnek. Az isteni energiákat egy öntudat nélküli emberiség szintjén ígyis-úgyis az Irányítók szereznék meg. Erre nincsen szükség, így is elég energiát lopnak az emberektől az élősködők. Sajnos tudomásom szerint az Illuminátusok is hozzájuthatnak a fent említett hüllőenergiákhoz, és ez vezet elképzelhetetlenül nagy hatalmukhoz és befolyásukhoz a földi élet különböző területein. Az egész karmikus forgás is pusztán azért jöhet létre ilyen módon, ahogyan van, mert a vallásokhoz, titkos csoportokhoz, vagy akár jószándékú emberek által alapított társaságokhoz hozzáférésük van. Akár tudunk róla, akár nem, ez így van! Most olyan dolgokat írok le, utolsó mondatokként, melyek nyilvánvalóan felháborodást kelthetnek, de ha gondolkodunk rajta, igazzá válhat, hiszen nem akarok semmi ártó gondolatot terjeszteni.

Teréz Anyának is köze volt a hüllőszerűekhez, bár neki csak genetikailag. Sai Babát sem éppen mindig a legtisztább erők támogatták, s tudomásom van róla, hogy elég sok negatív asztrális energia vette körül, bár jó híre köztudomású volt, amíg élt. A Krisna-tudat alapító személye, Prabhupáda sajnos maga is gyík volt. Eme személyekről köztudott, hogy igazán fehér harcosok voltak, és pozitív identitást adtak a körülöttük levőknek. Nem szabad azonban elfelejtkeznünk arról, hogy a jóság és a jótettek semmit sem érnek, ha valamilyen energiát szolgálunk, amely a fejünk fölött lebeg. A másik ember lelkéhez kell közel kerülni, és igazán semmilyen erőt nem szolgálva, semmiféle magasabb hatalmat nem istenítve, és semmiféle identitást nem képviselve kell neki segítenünk; csak a lelkek egysége és minden átható szeretete az, ami a valódi felszabadulást hozhatja ezen a földön és az egész Naprendszerben. Ha erre nem érzünk rá, valóban elvesztünk, és nem lesz értelme semmiféle vallási vagy spirituális szervezetnek tagja lenni, sem pedig misztikus útkeresővé válni.

Jónéhány ember akad, aki képes fölérni egy atyai tudatszintet, és meditációban vagy éppen imában gyakran eléri ezt az állapotot. Az emberek nagyon nagy hányada azonban képtelen erre, hiszen sem tudati, sem szellemi, sem morális szinten meg sem közelíti ezt az állapotot. A legtöbb ember még saját szellemétől is távol van, nemhogy a fény rendszereitől és az Atyától tudna közvetlen segítséget vagy instrukciót kapni karmájának alakításához. Pontosan ezt használják ki a Földet irányító idegen erők és a gyíkok, hiszen befigyelnek az Atya és az emberek közé, és mondogatják: itt vagyunk, mi vagyunk az isten, és a mi mentális paradigmáink, gondolataink és morális beállítottságunk lesz a mérvadó számotokra. Ez nagy baj, hiszen így az ember nem képes megismerni a valódi atyai világokat, és azt a hatalmas tudást, amelyet egykoron teremtője is feladott, hogy elinduljon ezen a rögös úton.

Gyakran kérdezik tőlem: Nándor, miért éppen most kap olyan nagy jelentőséget az ember lehülyítése, és miért gondoljátok ti, „összeesküvés-elmélet hívők”, hogy éppen most akarnak rabszolgát csinálni az emberből az Irányítók? Nos, a kérdés jogos, hiszen ha igazam van, és évek tízezrei óta itt van néhány faj, akkor miért pont ez a pillanat kardinális ebből a szempontból? Először is: azt tisztáznunk kell, hogy a jelenkorban rengeteg lélek van itt, és nem véletlen, hogy ennyire összegyűltünk. A másik dolog, hogy szerintem voltak már ilyen totális lehülyítések, például Róma bukása után a népvándorlás, még előbb az egyiptomi kultúra totális bukása és az alexandriai könyvtár leégése, amely az ember tudásanyagának 80%-os elvesztésével járt együtt. Tény azonban, hogy Atlantisz vége óta ennyire azért nem nézték hülyének ezt a fajt! Már említettem egyes írásaimban, hogy most, az elkövetkezendő 100-150 év és körülbelül az elmúlt 50-100 év az az időintervallum, amikor egy olyan galaktikus konstelláció áll be, mely az ember szabadulását hozhatná! Ez egy sok évtízezred időintervallumot nézve is egyedi konstelláció, és szinte csak itt és csak most lenne érvényes. Az ember balszerencséje, hogy ezt azonban az ellenerők is tudják. A másik – de éppen ebből következő – fontos szempont, hogy a jelenkorban egy totális bölcsesség nélküli, de hatalmas racionalitás van jelen az emberek körében. Még annyi igazi bölcselet sincs, mint a görög csoda idején, de az emberi értelem és a kibernetika meg a számítástechnika olyan véletlenek sorát hozza be a képbe, melyek néhány elme számára nagyon megrázó felfedezéseket tesznek lehetővé.

Nemrég beszakadt egy földnyelv valahol Dél-Amerikában. Vannak, akik lemásztak sok tucat méter mélységbe, és iszonyodva látták, hogy egy 5-6 méter átmérőjű, hatalmas cső megy lefelé, szinte a végtelenbe. Bemásztak, mert hát olyan lejtése volt, hogy éppen még nem lehetett csúszdázni. Néhányan eltűntek, megint mások felfedezéseikkel telekürtölték a környező városokat és falvakat. Aztán, kedves olvasó, megjelent a kormány és a hadsereg, és utána meg már nem ment le senki az alagútba! Hatalmas csontvázakról adnak hírt a különböző internetes portálok. Felülnézetből látszik, ahogy egy tíz-tizenkét méter magas óriás csontjaira bukkannak, s közben persze az is látható, hogy emberek tucatjai dolgoznak a kisebb bánya méretű területen az ásatáson. Egy óriási fej az egyik internetes képen, amely körülbelül háromszor akkora, mint egy emberi koponya, hegyes fogakkal, láncon tartva, s jónéhány ember veszi körbe. Talán egy lefejezett annunaki? Igen, a véletlen is a segítségünkre siet, bár én véletlenben nem hiszek, hiszen ez is a mostani konstelláció eredménye, és a tények önmagukért beszélnek. 50-60 évvel ezelőtt sok olyan jóslat látott napvilágot (én magam is olvastam többet), melyek arról szóltak, hogy 60-70 éven belül egyes helyeken látható lesz az asztrálvilág és az éteri régió, nameg a halottak világa. Ez nem jött be, de az valóságos lett, hogy érzékelhető az idegenek és a gyíkok jelenléte, és nem csak David Icke vagy Szemrád Nándor vagy Franz Erdl hülyeségei azok, amelyek ezekről a tényekről szólnak. Véleményem szerint a föld alatti, hatalmas átmérőjű alagút egy idegen populáció bázisához vezet, és az adott ország kormánya nagyon jól tudja, hogy ezek a bizonyos nem földi erők ott vannak! Nyilvánvaló, hogy sok száz idegen bázis lehet a föld alatt, hiszen technológiájuk olyan fejlett, melyet mi el sem bírunk képzelni.

De nézzünk néhány egyéb tényt a gyíkszerűekről! Tudni lehet azt, hogy sokan közülük elvállalják egy-egy emberi test vezetését, s így egy adott ember sorsát is. Ez azt jelenti, hogy nagyjából 70-90 évig kinn a „valóságban”, földi körülmények között tevékenykednek, s nagyon nehéz megkülönböztetni őket az emberektől. Az ilyen, emberkülsejű, de idegen entitás általában politikus, uralkodó, vagy más neves közéleti személyiség karmáját veszi magára. A probléma az, hogy neki néha, két-három naponta át kell alakulnia néhány percre, mert másként nem tud létezni és energiaszintjét tartani. Ilyen esetben el kell bújnia. Az is előfordul azonban, hogy meglátja valaki – szerencsétlen, aki ezt észreveszi, hiába számol be róla, mert gyakran hülyének nézik. Legjobb, ha hallgat, és magába fojtja mindazt, amit látott. Mikor a test meghal, gyakran szinte csak egy viaszbábut temetnek el, vagy, hogy problémamentes legyen az egész, a ma olyan divatos hamvasztást választják. A gyík visszamegy társaihoz a föld alá vagy egyéb helyre, ahol aztán újra végzi feladatát. Körülbelül 500-1000 évvel ezelőtt lett reális az a koncepció, hogy egy reptil földi nővel közösült, és az utód így ötven százalékban ember, ötven százalékban gyík lett. A keverék nem mindig tudta magáról, hogy micsoda valójában, de spirituális képességei messze felülmúlták az átlagét. Volt olyan eset, hogy tizenévesen rájött, mi is a helyzet, de persze erről nem beszélt senkinek. Ezek a lények azonban keveredtek, s így van olyan jelenkorban, aki tíz-tizenöt vagy huszonöt százalékos gyík, s persze itt él közöttünk, s jóval nagyobb asztrális képességekkel bír, mint egy átlagember. Egy átlag polgár hosszú inkarnációk alatt fejleszt ki olyan képességeket, mint mondjuk egy 20%-os gyík tizenöt éves korára. Az emberi faj tehát nemcsak anyagi és egzisztenciális téren egyenlőtlen, hanem a spirituális és mágikus tudás is teljesen aránytalanul oszlik meg.

Sajnos ahogyan cikkeimben és könyveimben is írom, az embert sok szinten butítják le és hülyítik meg téves morállal, téves információkkal és olyan részletigazságokkal, melyekkel az átlagpolgár semmit nem tud kezdeni. A New Age és a különböző évszámokhoz kötött felemelkedések meg világvége-ciklusok a megtévesztés eredményei. Nem hagyják, hogy az ember valóban élje az életét, állandóan manipulálják, és olyan erkölcsre kényszerítik, amely nem megfelelő irányba viszi a fejlődést, és persze nagyon messze van az atyai világok deklarálta moráltól.

Másik kedvenc támadási felület, mikor sokan azt mondják, hogy miért pont most rabolják ki bolygónkat, ha már évezredek óta itt vannak? Én erre azt válaszolom, hogy természetesen régen is folytak hatalmas rablások, és bizonyos érceket, fémeket, anyagokat, elemeket elvittek innen, de most, ebben a konstellációban mindennek nagyobb a jelentősége. Bolygónk energiarendszerét kell megzavarni, mert ha a bolygó energiaszintje csökken, úgy Gaia földanyánk potenciálisan képtelen támogatni a rajta élő embertömegek fejlődését. És ez a cél! Pont most, pont ebben a konstellációban.

Nem állítom, hogy az ember hibátlan és hogy a karma szinte minden esetben befolyásolt, és nem fejlesztő hatású.  Nyilvánvaló, hogy rengeteg hibával küszködik fajunk, és sok esetben elkerülhetetlen, végzetszerű csapások érik az embereket. De tudomásom van arról, hogy sokan az útkeresők közül bizony olyan nehézségekkel szembesülnek, amelyek egyszerűen nincsenek benne a karmikus vonalukban, és nem igazságosan kapják ezeket. Sok olyan spirituális útkereső van, aki beáll egy csoportba, s a vezetők között gyíkszerűeket talál, akik egészen egyszerűen félrevezetik, és a tévinformációkkal egy teljesen más irányba lökik, mint amit ő szeretett volna elérni. Sok ilyen tanító létezik a jelenkorban, és befolyásuk nem kielégítő irányba viszi a Földet.

Helyesbítenem kell az egyik előző írásomban megjelent tényanyagot, amelyet egy amerikai terapeuta és ufókutató nővel kapcsolatban tettem közzé. Carla Turner ugyanis nem angol, hanem egy texasi egyetemen tanító amerikai hölgy volt, aki rengeteg ufó-tényt tárt föl. Nyíltan síkraszállt sötét idegenek és gyíkok manipulációról tudott tényanyagával, illetve ismeretei terjesztésével le akarta leplezni az Irányítók valódi szándékait. Sajnos mikor előadás-sorozatát elkezdte, már halálos beteg volt. Néhány hónap alatt elvitte a rák – micsoda véletlen! Az angol ufókutató nő, kinek nevét nem tudom, azonban szintén létezett, amíg autóbalesetben(?) meg nem halt. Ő írt azokról a hatalmas űrhajókról, melyeket a ’80-as években használtak a holdi gyarmatosítók, hogy technikai eszközöket szállítsanak égi kísérőnkre. Ezeket az űrjárműveket az elektromágneses színkép minden tartományában láthatatlanná tevő kaucsuk-szerű bevonattal látták el. Ezekről én is írtam az első könyvemben. Jelen korban a szállítást már máshogy oldják meg, részben teleportációval.

Aztán írtam a szlovák származású hölgyről, akit szintén kivégeztek, mert egy nemzetközi kutatócsoport tagjaként olyan ismeretek birtokába jutott, melyeket személyesen idegenektől vettek át. Nem az ő férje volt a cél, hanem ő maga, de mivel párja is ott volt, így mindkettőjükkel végeztek.

Nos, ennek az írásnak a végére teszem föl a kérdést az olvasóknak: valójában mindegyikük megérdemelte a halált, mert mindegyikük vétett isten ellen, s ezért karmikusan bűnhődniük kellett? Vagy lehet, hogy én vagyok gyűlölködő, s ezeknek az embereknek ténylegesen ez volt kimérve, és életük utolsó perce is ilyen módon volt determinálva? És hány embernek kell még meghalnia? Közben persze bűnöző politikusok, maffiák, szindikátusok uralkodnak, emberek ezrei halnak meg naponta erőszakos halállal, éhínség, egyre szélsőségesebb időjárás és Európát ellepő „menekültek” sokasága teszi „színesebbé” életünket nap mint nap. Mindenki válaszoljon magának, és gondolkodjon: miképpen is lehet folytatni, ha valaha is igazságot, objektivitást és magasabb tudati síkot szeretnénk elérni?

Számomra világos, hogy a karmán és a sorson kívül az embereket egy olyan irányító hatalom tartja kézben, melynek érdeke, hogy minden egy kicsikét negatív irányba forduljon. Nem csak az állandó igazságtalanságra akarom felhívni a figyelmet, és nem kizárólag az ártó szándékra, bár ezek sem elhanyagolhatóak. Arra kell figyelnünk, hogy rengeteg lélek van, aki már szeretne látni, és nem negatív karmikus kötelékekben szenvedve, állandóan sorsa jobbításáért fáradozva, börtönben élni. A tömegemberek számára kidolgozott sors igazságosnak tűnhet, de egy újító, felfedező, misztikus vagy látnok már nem tud egy ilyen sorsban fejlődni, és nem képes kihozni önmagából semmit, csak szenved, küzd és évezredekig tartó nyomorúságában sorsa mocsarában elmerül, és nem képes igazi hitre és igazi tettekre sem. Márpedig vakmerő újítók és az ő tetteik nélkül nehéz kimászni ebből a csávából.

Az emberi sorsokat megjelenítő csillagállások gyakran tréfálják meg magát az embert. A naprendszerbeli bolygók konstellációi meghatározó erejűek sorsunkra nézve. Gyerekkorában az embernek sok álma van, és mindenféle vágyak jellemzik a fiatal szülöttet. Aztán lassan, ahogy öregszik, egyre erősebben látható, hogy a sors valamiféle keretet ad mind a jellem, mind pedig a történések szintjén. A cselekmények és történések nem szabadon és nem következmények nélkül élhetők meg. Hiába akarom úgy megélni sorsom, mint egy másik lény – lehet, hogy ahol neki szabad a pálya, számomra csak akadályok merülnek fel. De az is előfordulhat, hogy bizonyos élethelyzetekben én tudok jobban előlépni, míg más akadályokba ütközik, és „elvérzik” a feladat megoldása közben.

Sajnos sorsunkat és gondolatainkat nagy mértékben befolyásolják a karmát ellenőrző „gyíkszerűek” és egyéb fajok. Így aztán komoly küzdelem alakul ki, ha olyan vágyat szeretnénk gyakorlatba átültetni, amely nincsen benne az adott inkarnációra írt sorsképletekben. Vannak határok és keretek, melyeket képtelen az ember átlépni, bárhogyan is akarja. Az igazi probléma éppen az, hogy rengeteg ember sorsát alakítják ki úgy, hogy képtelen legyen az életét befolyásoló keretek közül kilépni. A Mátrix földi valóságon belül szinte korlátlan hatalommal bíró gyík és idegen fajok egyszerűen mindent irányítanak, és az ember még gondolat szintjén sem szabad. Tény, hogy a gyűlölet, irigység, félelem, durvaság, hazugság mind-mind olyan programok, melyeket az ember egy más dimenzió valóságából vesz át – de úgy érzi, mintha sajátja lenne. A karma szigorú szabályozásának eredményeképpen minden tettért felelősséget kell vállalni. A tetteket pedig gondolataink és vágyaink irányítják. Éppen ezért engednek szabadon sok negatív programot és gondolatot a manipulátorok, hiszen az ember csak rabszolga és kiszolgáló személyzet az őt uraló erők számára. Az elengedett negatív gondolatok és érzések kedvezőtlen tettekre kárhoztatják az embereket, így jön létre a karma ok-okozati összefüggésében a történelem.

A Harmadik Birodalom a XX. század ’30-as éveiben bebizonyította, hogy mire képes egy ideológia, amely céljául tűzte ki az Irányítóktól való megszabadulást. Azt a gazdasági, katonai és ipari fellendülést, amelyet a németek abban az időszakban megvalósítottak, jónéhány iskolában tanítják. Nyilván a történelmi eseményhalmazt tekintve rengeteg tragédiát lehet elkönyvelni, amely a fellendülés után jött, de nem ez a lényeg. A kozmikus tudat kialakítását célzó törekvés, az ufó- és holdkutatás, az antigravitációs hajtómű-kísérletek, a rakétatechnika bizony meghaladták a korukat.

Nekem az a paradox és szélsőséges helyzet jut eszembe, amelyet a földi fejlődés mindig is produkált. Hogyan lehet, hogy Tokióban óránként 300 km-rel száguldó vasutak bonyolítják a közlekedést, míg egyes helyeken, Afrikában utak is alig vannak? De ha Magyarországot nézzük, megkockáztatom a kérdést: miért lehet Budapest egyes régióiban olyan sebességű villamoshálózat, amely az ’50-es éveket idézi? A válasz egyszerű: sajnos Földünkön az Irányítók úgy manipulálják a gazdasági, ipari és közlekedéshálózat fejlődését, ahogyan nekik tetszik; eldöntött tény, hogy egy-egy kontinens, és azon belül országok, nemzetek halmaza lemarad – míg mások egyszerűen ötven-száz év alatt iszonyatos sebességgel felfejlődnek. Ez egy játék, amelyet az emberek nem vesznek észre, mert tudatuk túlságosan az ösztönök, a pénz, a mindennapok és a beléjük manipulált vallási, ideológiai, társadalmi programok szintjére redukálódik. A valódi szabadságot az ember és a Szellem, a mentális világ közötti híd újraalkotása jelentené. Valójában a karma csak részben jogos és igazságos, ha az ember szempontjából nézzük. Itt tartja az embert ezen a bolygón, és jónéhány magasabb rendű szülöttet is odabetonoz a hétköznapok valóságához, nem engedi a kozmikus tudat felé való kitágulást. Aki túl sok gyökeret ereszt erre a Földre, azt egy idő után igen nehéz elválasztani e dimenzió valóságából. Ha valóban képesek volnának sokan megszabadulni az iga alól, rádöbbennének, hogy mi az, ami valóban elkerülhetetlen s amiért tényleg felelni kell – és mi az, ami csak a rendszer csapdája, amibe belesétálva újabb inkarnációk sorozata kezdődhet el. Ha a szellem valóban kapcsolódna az emberhez, sokan megtalálnák a lélektesteiket is, aztán képesek lennének két létezés között úgy összeállni, hogy egy teljesebb lényt képezve jöjjenek vissza. A szellem megmutatná azt is, hogy mi az, amit az atlantiszi teremtő egykor feladott, hogy elinduljon a bűnbeesés útján, teremtményét, az embert megalkotva. A szellem rádöbbentené a vakokat, hogy milyen is a látás csodálatos képessége. Az anyag mibenlétének tudása, az anyag és az időjárás feletti hatalom, a szexualitás jelentősége és megértése, a gátak, görcsök és fölösleges lemondások megszüntetése, a fizikai test lényege mind-mind világossá válnának, és a képességek kibontakoztatásával jelentőségük egészen átalakulna. Testben lenni, mégsem ragaszkodni hozzá – élvezve a test minden örömét, de ha kell, levetni azt pillanatok alatt félelem, ragaszkodás és görcsök nélkül. Valóban igazivá és teljessé válna az élet, és megszűnne a Mátrix börtön-jellege, s az ember nem csak másoknak energiát szállító lény maradna.

Az ember azt is észrevenné, hogy mennyi hibrid és sötét idegen lény van jelen a bolygón, kik minden szinten az irányító hatalom keze alá dolgoznak. Ezen lények valódi és emberre gyakorolt sötét hatása semlegessé válna, hiszen egyre többen különülnének el és szakítanák meg kapcsolatukat a fentebb említett hatalmakkal. Néhány évszázad alatt átalakulna az éghajlat, hiszen az asztráltér teljesen megváltozna, és egyre több olyan képesség bontakozna ki, amelyről az ember ma nem is mer álmodni. Egy idő után valóban sok energiavámpír hagyná el a bolygót, hiszen a lelkek 60-80 százaléka már nem a megszokott utat követné, és nem a megszokott energiák uralma alatt élné karmáját. Kialakulna egy függetlenebb és önmagáért felelősséget vállaló, a valóságot egyre több szinten felfogó és a világot valóban kormányozni tudó emberi faj. Valóra válnának olyan álmok, amelyeket a karma szigorú szabályozása addig csak néhány kiválasztott számára engedett meg.

A jelenkor bővelkedik ellentmondásokban és a szélsőségekre hajlamos emberek valóban jól érezhetik magukat most. Vagy talán mégsem, mert a nagy és követni kívánt nyugati állami berendezkedés mostanra már csak ijedt és az arab menekültektől félő, gyenge országok csoportja maradt. Valójában persze Macron és Merkel nem igazán fél, hiszen az EU minden eresztékében recsegő és korhadt gerendákból álló hajóját vezető gárda az Irányítók befolyása alatt van. A szándék egyértelmű: el kell törölni az európai hegemóniát és azt a kultúrát, melyet őseink rengeteg vér és kín áldozata árán összehoztak és felépítettek. Sajnos az igazi problémát az jelenti, hogy az EU nagy és erős államaiban élő hétköznapi emberek ebben az aljas és szörnyű tervben asszisztálnak. A borzalmas éppen az, hogy a Második Világháború utántól napjainkig terjedő időszakban rengeteg szexuális irányultságában zavart és gyenge lélek inkarnált – s ezt véleményem szerint gyíkszerűek és egyéb, nem jó szándékú idegen fajok is segítették! Sok lélek kap olyan asztrális – vagy ha szükséges, fizikai – implantátumokat, melyek aztán az életkor előre haladtával erősen befolyásolják nemi hovatartozását. Bizonyos, hogy a férfiaknál ez eléggé végzetes, és az ilyen típusú lelkek nem képesek megvédeni magukat és hazánkat a veszélytől, hiszen, egyszerűen szólva, nőiesebbek, mint régen mondjuk egy heteró férfi.

De beszéljünk a szeretetről, hiszen az közelebb áll hozzám, mint a háborús fenyegetettség és a bevándorlás miatti elkeseredés. Miért is baj, ha más, az európaitól eltérő fajtájú ember kerül a kontinensre? A válaszom egyszerű és meglepő: nem igazán ez a baj. Itt a szándékkal és a számokkal van probléma. Amíg egy pozitív akarat vezette az Irányítókat a bevándorlás szintjén, addig nem is érkeztek nagy számban olyan elemek, kiknek Európa elárasztása volt a terve. A ’60-as és ’80-as években Európába áramló iszlám és afrikai tömeg, egy része kalandvágyból, más része munka reményében érkezett ide. Mára ez már megváltozott. Az Irányítók, gyíkok és manipulátorok az emberi tudat és az asztráltér manipulálásával durva és brutális lelkeket szólítanak Európa felé. A szeretet azt jelenti, hogy elfogadom az ide áramló idegent, akár munka, kalandvágy vagy mondjuk szerelem miatt jön ide. Amíg ez így van, a számokkal sem lesz baj, hiszen nem borul az egyensúly az idegenek felé! A probléma az, amikor már felbiztatott és rombolásra, az európai kultúra és közbiztonság szétzilálására, brutalitásra kiképzett tömeg jön el ide. Mert bizony, európai testvéreink, ezek a most idesereglő lények csak részben érkeznek efogadható szándékkal. Nagyobb részük az Irányítók által vezetett embercsempészek, és még ki tudja, milyen terrorista elemek befolyásának hatására agresszív késztetésekkel vannak megáldva (és beszélhetünk még az egészet valóban irányító gyík és atlantiszi implantátumokról, melyeket a megfelelő személybe raknak, jó időben, jó helyen). A képlet egyszerű. Van itt Európában sok szőke nő, van sok Merkel-féle szövetséges politikus, vannak segélyszervezetek, hülye liberálisok és persze bevándorláspártiak által manipulált hadsereg.

Nézzük meg most egy mentális szempont szintjén a problémát! Szívesen leülök a szufi muszlim misztikussal, hogy békésen vitázzunk arról, ami Allahot vagy Jézust illeti. A szellem mindig szabad, és én tényleg meggyőzhető vagyok, de csak emberi módon. Nem tudom elviselni azt, aki nőket erőszakol, fajtalankodik, felrobbantja magát, vagy terrorista cselekményekre biztat másokat – és mindezeket egy isten nevében teszi! Isten nem öl, nem tartja magát magasabb rendűnek senkinél, és ezt az analfabéta és libidójukkal nem bíró muszlim tömegeknek is meg kellene érteniük. Isten csak vár, mindenkire vár, és ott van mindenütt, de amíg mi aljas gyíkokhoz, alakváltókhoz és ki tudja milyen, ide beengedett lényekhez imádkozunk, nem igazán tud segíteni. Őt kérni kell, de csak akkor tud benned megjelenni, ha sok dolgot megtagadsz, amit nap mint nap normálisnak gondolsz! A bevett szokások, vallási dogmák, a munkahely, a felettes éned kialakította programok, mind-mind olyan folyamatok létrehozói jellemedben, melyek a tiszta hit ellenében hatnak. Nem szabad az embernek elzárni magát a furcsaságoktól és a szokatlantól, mert éppen lehet, hogy ezek a dolgok vezetnek a magasabb rendű, tiszta úthoz. A természet pusztítása, a politikusok és szabadkőművesek tervei, melyekkel az átlagembert befolyásolják, a kölcsön-tőke banki krízis, a helyi háborúk, a maffiák mind-mind világunk részei. Olyan „istenek” irányítják ezt a világot, melyek álmainkban is manipulálnak, programoznak, éteri energiát rabolnak, magzatot befolyásolnak. Szükséges volna tudni, hogy meditációban vagy imáinkban valóban tiszta késztetések jelennek-e meg. És persze néha tudni kell a főnöknek, szülőknek, családnak nemet mondani.

Nagyon sok arca van az isteni hatalomnak – de az itt levő bolygónk asztrális és mentális világaiban helyet foglaló, és a föld alatt lapuló lények leutánozzák mindezt. Az embereket minden szinten befolyásoló, fekete mágiát és borzalmas pusztulást, viharokat, cunamikat okozó, teret befolyásoló istenség nem azonos azzal, aki ott van a Tejút csillagainak mélyén. A galaxisok és csillagrengeteg világaiban jelen levő hatalmas és megfoghatatlan Törvény maga az Atya, aki megbocsát, még a gyíkszerűeknek is, és mindig kegyelmet gyakorol.  Ezért a nehézségek mellett könnyű a dolga a valódi útkeresőnek. Csak ki kell magából vonni a haragot, és nem a torz, bosszúálló istenséget imádni. Ha az ember felfedezi magában az empátiát, már – persze még hosszú az út – jó ösvényekre tévedt, és úton van. Lehetséges, hogy néha még őrjöng és dühöng, de tükröt mutat a külvilágnak. Legyen ő misztikus vagy hajléktalan, akár gazdag ember, esetleg életöröm kereső Casanova, már kezd eltávolodni a Mátrix-börtöntől, és lassan elindul a Kozmosz végtelen magaslatai felé.