Az emberi sorsokat megjelenítő csillagállások gyakran tréfálják meg magát az embert. A naprendszerbeli bolygók konstellációi meghatározó erejűek sorsunkra nézve. Gyerekkorában az embernek sok álma van, és mindenféle vágyak jellemzik a fiatal szülöttet. Aztán lassan, ahogy öregszik, egyre erősebben látható, hogy a sors valamiféle keretet ad mind a jellem, mind pedig a történések szintjén. A cselekmények és történések nem szabadon és nem következmények nélkül élhetők meg. Hiába akarom úgy megélni sorsom, mint egy másik lény – lehet, hogy ahol neki szabad a pálya, számomra csak akadályok merülnek fel. De az is előfordulhat, hogy bizonyos élethelyzetekben én tudok jobban előlépni, míg más akadályokba ütközik, és „elvérzik” a feladat megoldása közben.

Sajnos sorsunkat és gondolatainkat nagy mértékben befolyásolják a karmát ellenőrző „gyíkszerűek” és egyéb fajok. Így aztán komoly küzdelem alakul ki, ha olyan vágyat szeretnénk gyakorlatba átültetni, amely nincsen benne az adott inkarnációra írt sorsképletekben. Vannak határok és keretek, melyeket képtelen az ember átlépni, bárhogyan is akarja. Az igazi probléma éppen az, hogy rengeteg ember sorsát alakítják ki úgy, hogy képtelen legyen az életét befolyásoló keretek közül kilépni. A Mátrix földi valóságon belül szinte korlátlan hatalommal bíró gyík és idegen fajok egyszerűen mindent irányítanak, és az ember még gondolat szintjén sem szabad. Tény, hogy a gyűlölet, irigység, félelem, durvaság, hazugság mind-mind olyan programok, melyeket az ember egy más dimenzió valóságából vesz át – de úgy érzi, mintha sajátja lenne. A karma szigorú szabályozásának eredményeképpen minden tettért felelősséget kell vállalni. A tetteket pedig gondolataink és vágyaink irányítják. Éppen ezért engednek szabadon sok negatív programot és gondolatot a manipulátorok, hiszen az ember csak rabszolga és kiszolgáló személyzet az őt uraló erők számára. Az elengedett negatív gondolatok és érzések kedvezőtlen tettekre kárhoztatják az embereket, így jön létre a karma ok-okozati összefüggésében a történelem.

A Harmadik Birodalom a XX. század ’30-as éveiben bebizonyította, hogy mire képes egy ideológia, amely céljául tűzte ki az Irányítóktól való megszabadulást. Azt a gazdasági, katonai és ipari fellendülést, amelyet a németek abban az időszakban megvalósítottak, jónéhány iskolában tanítják. Nyilván a történelmi eseményhalmazt tekintve rengeteg tragédiát lehet elkönyvelni, amely a fellendülés után jött, de nem ez a lényeg. A kozmikus tudat kialakítását célzó törekvés, az ufó- és holdkutatás, az antigravitációs hajtómű-kísérletek, a rakétatechnika bizony meghaladták a korukat.

Nekem az a paradox és szélsőséges helyzet jut eszembe, amelyet a földi fejlődés mindig is produkált. Hogyan lehet, hogy Tokióban óránként 300 km-rel száguldó vasutak bonyolítják a közlekedést, míg egyes helyeken, Afrikában utak is alig vannak? De ha Magyarországot nézzük, megkockáztatom a kérdést: miért lehet Budapest egyes régióiban olyan sebességű villamoshálózat, amely az ’50-es éveket idézi? A válasz egyszerű: sajnos Földünkön az Irányítók úgy manipulálják a gazdasági, ipari és közlekedéshálózat fejlődését, ahogyan nekik tetszik; eldöntött tény, hogy egy-egy kontinens, és azon belül országok, nemzetek halmaza lemarad – míg mások egyszerűen ötven-száz év alatt iszonyatos sebességgel felfejlődnek. Ez egy játék, amelyet az emberek nem vesznek észre, mert tudatuk túlságosan az ösztönök, a pénz, a mindennapok és a beléjük manipulált vallási, ideológiai, társadalmi programok szintjére redukálódik. A valódi szabadságot az ember és a Szellem, a mentális világ közötti híd újraalkotása jelentené. Valójában a karma csak részben jogos és igazságos, ha az ember szempontjából nézzük. Itt tartja az embert ezen a bolygón, és jónéhány magasabb rendű szülöttet is odabetonoz a hétköznapok valóságához, nem engedi a kozmikus tudat felé való kitágulást. Aki túl sok gyökeret ereszt erre a Földre, azt egy idő után igen nehéz elválasztani e dimenzió valóságából. Ha valóban képesek volnának sokan megszabadulni az iga alól, rádöbbennének, hogy mi az, ami valóban elkerülhetetlen s amiért tényleg felelni kell – és mi az, ami csak a rendszer csapdája, amibe belesétálva újabb inkarnációk sorozata kezdődhet el. Ha a szellem valóban kapcsolódna az emberhez, sokan megtalálnák a lélektesteiket is, aztán képesek lennének két létezés között úgy összeállni, hogy egy teljesebb lényt képezve jöjjenek vissza. A szellem megmutatná azt is, hogy mi az, amit az atlantiszi teremtő egykor feladott, hogy elinduljon a bűnbeesés útján, teremtményét, az embert megalkotva. A szellem rádöbbentené a vakokat, hogy milyen is a látás csodálatos képessége. Az anyag mibenlétének tudása, az anyag és az időjárás feletti hatalom, a szexualitás jelentősége és megértése, a gátak, görcsök és fölösleges lemondások megszüntetése, a fizikai test lényege mind-mind világossá válnának, és a képességek kibontakoztatásával jelentőségük egészen átalakulna. Testben lenni, mégsem ragaszkodni hozzá – élvezve a test minden örömét, de ha kell, levetni azt pillanatok alatt félelem, ragaszkodás és görcsök nélkül. Valóban igazivá és teljessé válna az élet, és megszűnne a Mátrix börtön-jellege, s az ember nem csak másoknak energiát szállító lény maradna.

Az ember azt is észrevenné, hogy mennyi hibrid és sötét idegen lény van jelen a bolygón, kik minden szinten az irányító hatalom keze alá dolgoznak. Ezen lények valódi és emberre gyakorolt sötét hatása semlegessé válna, hiszen egyre többen különülnének el és szakítanák meg kapcsolatukat a fentebb említett hatalmakkal. Néhány évszázad alatt átalakulna az éghajlat, hiszen az asztráltér teljesen megváltozna, és egyre több olyan képesség bontakozna ki, amelyről az ember ma nem is mer álmodni. Egy idő után valóban sok energiavámpír hagyná el a bolygót, hiszen a lelkek 60-80 százaléka már nem a megszokott utat követné, és nem a megszokott energiák uralma alatt élné karmáját. Kialakulna egy függetlenebb és önmagáért felelősséget vállaló, a valóságot egyre több szinten felfogó és a világot valóban kormányozni tudó emberi faj. Valóra válnának olyan álmok, amelyeket a karma szigorú szabályozása addig csak néhány kiválasztott számára engedett meg.