Sokat írtak és írnak ma is misztikusok, nomeg filozófusok egyaránt a determinációról, amely meghatározza a lények sorsát Földünkön. Én magam is vallom, és hiszem az eleve elrendeltetést, nomeg a karma – nem túl igazságos – hatását. Előző írásaimban elemeztem is a karmát, de most inkább a meghatározott sorsról lesz szó.

Véleményem szerint a Földet irányító és felügyelő erők (Nibiru, reptilek és sötét idegenek) semmit sem bíznak a véletlenre. Nemcsak a földi asztrál- és éteri világ bonyolult szerkezete, hanem a fizikai valóság is úgy van hangolva, hogy a determináltságot képes legyen biztosítani. Vizsgáljuk meg egy kicsit részletesebben a dolgokat, hogy érthető legyen, mire is gondolok! Földünk pályája nem tökéletes kör, mert a bolygó búgócsiga-szerű mozgással forog tengelye körül, miközben a Nap körül is folytatja útját. Fizikusok szerint a Föld egy forgási ellipszoid, kissé meg van dőlve – ennek eredménye a precessziós mozgás, amely az évszakok állandó változását is eredményezi. Ezt a jelenséget az asztrológia is ismeri, de a csillagászok és fizikusok szerint a Hold és a Nap forgatónyomaték-hatása kilendíti a Földet, azaz a bolygó képzeletbeli tengelyét az egyenlítőre merőleges irányba. (A Föld ugyanis nem tökéletes gömb, mert egyenlítői átmérője 40 kilométerrel több, mint sarki. Így a Hold nagyon erős forgatónyomatékot fejt ki a „dudorra”, és okozza ezt a mozgásváltozást.) Való igaz, hogy a Föld tengelye a keringés síkjára nem merőleges, hanem 23.54 fokos szögben eltér tőle a fenn említett okok miatt. Ugyanennyi az eltérés a nappálya síkja, az ekliptika, és az egyenlítő síkja között. Az okkult misztika azonban nem teljesen osztja a tudomány álláspontját ebben a kérdésben.  Az atlantisziak és a titánok háborúja is hozzájárult ahhoz, hogy bolygónk pályája megdőljön. Nem csak a Hold és picit a Nap kardinális ebben a kérdésben. A titánok hatalmas csillagerő-akkumulátorokat építettek, melyeket behangoltak sötét ködök ártó energiáinak befogadására. Aztán egyszerre az atlantiszi szigetvilágra „lőtték rá” az egészet azért, hogy a pusztító démonhorda megsemmisítse az irigyelt kultúrát. A nagy háború miatt megdőlt a Föld, és ez azóta is így van, bár ma már nem éri olyan szögben a démoninvázió a fenn említett ciklopszokat és terafimokat, mint abban a korszakban. A baj mégis az, hogy még ma is pusztító csillagködökre, háborúkat okozó gömbhalmazokra van kissé hangolva a fenn említett ciklopszok nagy része – a Földet jellemző pusztulás és emberirtás csak akkor szűnne meg, ha a hangolást megváltoztathatnánk! Ez persze a Földnek, mint bolygónak a mozgását kellene befolyásolni. Ennek eredményeképpen örök tavasz köszöntene a bolygóra, megszűnnének az évszakok és az asztráltér is módosulna.

De mi van most, a jelen korban és valóságban miért szükséges, hogy Föld ilyen pályán mozogjon? Hát igen, a kérdést úgy kellene megfogalmazni, hogy szükséges-e egyáltalán mindez? A karma és determináció a fizikai világban jelen levő égbenyúló, oszlopszerű képződmények hatásának (is) köszönhető. A ciklopszok is terafimok nagyrészt úgy néznek ki,k mint természet alkotta csúcsos hegyek, be vannak nőve növényekkel; Észak- és Dél-Amerika tele van ilyen nyúlványokkal, égbe magasodó és kevesek által ismert élekkel. Kevesen tudják, mi a szerepük. Akik azonban szerepüket ismerik, azoknak célja a determináció tudatos fenntartása, amelynek egyik kritériuma ezen építmények védelme és helyük titokban tartása. A ciklopszok lerombolása mindent megváltoztatna, és bizony sok ember szabadulna determinált rabságából, öntudatlan karmájából.

Nem csak Amerika, hanem a Föld más tájékai is rejthetnek ilyen képződményeket. Ott vannak Afrikában, Kínában, bár nem mindenütt úgy néznek ki, mint Amerikában. A misztikus erővonal-centrumok vagy Hartmann-csomópontok közelében járunk, előfordul, hogy egy nem messze lévő domb vagy hegy valamilyen építmény, ami a fenn említett célokat szolgálja. Hiába álcázta a természet és évtízezredeken át növénytakaróval (esetleg őrzőink technomágiával még rá is segítenek) ha kinyitnánk érzékeinket, észre lehetne venni, hogy mi micsoda valójában. Ehhez persze az embernek kicsikét föl kellene szabadítani néhány elnyomott érzékszervet. A 22-es csapdája persze éppen az, hogy eme gátlásokat segítő hatások fizikai megjelenítői többek között éppen a fenn emíltett ciklopszok. Ha csak felét lerombolnánk ezeknek, soha nem látott szellemi fejlődés kezdődne el. Az emberek bizonyos területeken rálátnának a rájuk ható gátlásokra. Egyes személyek, nem csak csoport-, hanem egyéni szinten is leküzdenék bolygónk determináló hatását. Rá lehetne látni, hogyan vagyunk egymás ellen hangolva az irigység és féltékenység, meg az agresszív programok által. A gyűlölet, a brutalitás, a háborús késztetések és harag mind-mind akadályozza a valódi szeretet felébredését, amely pedig az egymás iránti empátia egyik fő feltétele! A kreálmányok lerombolása után válna világossá, milyen álságos is a közélet, a vallás, hogyan akadályozza a politika az uralkodó elit a világbéke-folyamatokat. Gyíkok és idegenek, papok, katonák, politikusok, hazug sajtó, korrupt pártok, maffiák, csinált járványok – egyszóval minden most létező, az embert tévútra vezető dolog a helyére kerülne.

A lényeg azonban az, hogy már csak nagyon kevesen néznének hülyének engem és egyes tanítókat írásaink és közléseink miatt. Rengeteg ember döbbenne rá, hogy kreált és összefércelt, értelmetlen életet élt, cél nélküli karmát kapott, amely nem segítette, inkább gátolta valódi küldetésének elvégzésében. Sok nagyon szerencsétlen lélek fölismerné, hogy az sem lenne végzetes, ha éppen meghalna. Hiszen félelem nélkül menne át a halálba, tudván, hogy új életében már nem töredékként jön le, és a Szellem komoly céljait követve valódi tudást és szeretetet megélve egy teljesebb sorsot tudna kialakítani következő inkarnációiban. Néhány évszázad alatt megtanulná olyan szellemi magaslatokból nézni sorsának folyását, amely visszaadná az élet és a Szamszára régen látott rangját, és az ember valódi szellemi minőséget képviselne.