Egy nagyon régi kliensemtől hallottam a következőket a bevándorlásról és a németországi vírushelyzetről. (Egyébként ez a hölgy magyar származású, és Hamburgban él.) A németek ugyanúgy őrült módon félnek az egésztől, de van ott is egy réteg, amelyik szkeptikus – és persze vannak a vakcinaellenesek.

De kezdjük a Németországban komoly problémát okozó bevándorlással. Az említett hölgy egy iskolában szíriai, iraki és kurd bevándorlókat tanít. A német kormány akkor ad segélyt, ha az idegenek elvégeznek tanfolyamot, amely német nyelvleckéből és néhány általános európai diszciplínából áll. Érdekes helyzet, hogy az osztály fele általában agresszív és durva, nemcsak egymással, hanem a tanárral is brutálisan bánik. Nemegyszer sértegeti az oktatót, vagy pökhendi módon megalázza. A problémát azonban az jelenti, hogy semmiféle járványügyi igazolás nincs a bevándorlóknál, és nemcsak az iskolában nem kérik tőlük, hanem kliensem szerint a metrón sem. Munkába menet a hamburgi metrón tömegével lát olyan bevándorlókat, akik mintha a repülőtérről jönnének (rájuk nem vonatkozik semmi? Vagy ők biztosan egyáltalán nem betegek?), és éppen most érkeztek volna keletről. Érdekes dolog ez a járvány és ez a repülési tilalom, mert úgy látszik, egyesek bármit megtehetnek, mert semmi felelősségük nincs az esetleges problémák miatt. Hamburgi kliensemet az is idegesíti, hogy soha egyetlen európai televízióban nem adnak igazi felvilágosítást, hogy a menekülttáborokban hány százalék az esetleges korona vírus fertőzött. Így arra lehet következtetni, hogy a politika és a tudomány emberei egész Európában csak gazdasági és politikai érdekeknek megfelelő nyilatkozatokat adnak ki a pandémiáról. Véleményem szerint Merkel és az unió többi gazdasági irányítója akkor ad pénzt a szlovák, a cseh vagy a magyar kormánynak, ha eme országok politikai vezetői nyafognak a vírus miatt. Olyan ez, mint egy játék, csak gigászi hazugságok is vannak benne, melyeket eltúlzott és hazug statisztikai adatok támasztanak alá.

A hölgy azt is elmondta nekem, hogy a szlovákiai helyzet igen aggasztó. Nemrég járt Szlovákiában, mert szülei ott élő magyarok. Nem minden úgy van, ahogy állítják a hírekben és a média berkein belül. A szlovák vezetőket sokan az országban aljas fasisztáknak tartják, mert a vasszigort bevezették. Pozsonyban nemrég volt egy tüntetés, ahol közel ötszáz fiatal megrohamozta a kormányépületet, majd pedig törtek-zúztak. A forgatókönyv ugyanaz, mint mindig; a rendőrség vízágyúkat vetett be, és akiket elfogtak, le is tartoztatták.

Európa-szerte egyre több embernek kezd elege lenni az egészből, mert bár valóban létezik vírus, de egyértelműen a média és politika félelemkeltése nagyítja fel az egészet, és ez lassan háborús helyzet kialakulásához vezet. Nem elég a bevándorlás meg a klímaösszeomlás, most még jön a betegség és a vakcina is.

Az is gyanús, hogy miért akarják ennyire egységesen az oltásokat bevezetni, mikor kimutatható, hogy játszanak az áldozatok létszámát illetően. Nem valószínű, hogy objektív adatokat közölnek, főképpen ha öregekről van szó, hiszen nehéz megmondani, hogy egy legyengült szervezet milyen kórságban hal meg, ha annak eljön az ideje. Akkor sem lenne joga a kormányoknak ilyen adatok megjelentetéséhez meg ilyen mértékű félelemkeltéshez, ha ez pestisjárvány volna. Azt kellene megérteni, hogy minden embernek joga van bármikor járni-kelni az utcán, és nem az átlag polgár tehet a járványról. Ha nem élnénk hazugságokban, és az embereket a vallás meg a tudomány nem akadályozná a spirituális fejlődésben, már régen nem volnának halálos betegségek vagy járványok! Az emberi életkor kitolódna, és sok lélek megválaszthatná, mikor és hogyan hagyja el ezt az árnyékvilágot.

Tény persze az is, hogy amíg nincs összefogás, és az ember otthon ül, és a televíziót nézi és félelemtől retteg, addig nem valósulhat meg a valódi átlényegülés. Amíg esszük a génmódosított élelmiszert, és szellemileg nem akarunk emelkedni, csak a napisajtó meg a vallás állásfoglalására hagyatkozunk, no meg a tudomány elméleteit szajkózzuk, nem várhatunk áttörést. Vigyáznunk kellene, mert ha túl későn ébredünk, egyszer csak már nem bírunk felkelni!