Bármilyen furcsa a kijelentésem, a jelenkori emberiség hasonlít egy olyan mély álomban lévő személyre, kit egyszerűen nem képesek az ágya körül álló családtagok felébreszteni. Nem halt ugyan meg – nagy horkolása bizonyítja ezt – de képtelen átkerülni az ébredés fázisába.

Hát igen, furcsa analógia ez, de nagyon sok emberen látom, hogy a szemei mintegy ébernek nem minősülő tudatállapotot tükröznek. Számos rokon, kliens és hétköznapi ember szemén látom ezt. Sajnos mintha félig aludnának. Az igazság mindig fáj, és soha nem szép. Hiszen az emberi egó nem képes elfogadni, hogy kritizálják, azt végképp nem, ha emlékeztetik komoly hiányosságaira. Bizonyos hatalmak csakis azért képesek megcsinálni az emberekkel azt, amit tesznek, mert a Homo Sapiens alvó állapotban van. Ez a Máyá, és illúzió az egész világ. De az ember szerencsétlensége, hogy az őt irányító, számító „istenek” ezt ugyanúgy tudják, mint ahogy én. A génmanipulált nemzedék, az embriók sorsába való beavatkozás, a banki hitelek általi elszegényítés, a mű ételek terjesztése csak egy része annak az ártó és pusztító munkának, amelyet végeznek az Irányítók a fizikai és az asztrálvilágban egyaránt. Az Atlantisz bukása után a Nibiru által visszaengedett gyík és szövetséges fajok gyakorlatilag tönkreteszik az embert. Előző írásaimban és könyveimben hol mélyebben, hol érintőlegesebben górcső alá veszem ezt a témát, most azonban részletesen megvilágítom, mire is gondoltam.

Első példa: bizonyos idegen hatalmak úgy térítenek el embereket, hogy azok azt hiszik, valamiféle nagy és az emberiségért folytatott felszabadító küzdelem részesei! Valójában hamis képeket ültetnek az emberekbe és az eltérített páciensekbe. Ezek az erők, ezek az idegenek sötét szándékúak, és az emberek lebutítása, spirituális képességeik elvesztése a céljuk. Valójában hamis képeket ültetnek be az emberekbe magukról, és azt hangoztatják, hogy felkészítik az adott személyt egy óriási spirituális felemelkedésre. Ha ez így lenne, kérdezem én, miért nem valósult meg a különböző, magukat spirituálisan felemelkedett csoportoknak tartó közösségek által 1999-re, majd 2012-re ígért felemelkedés? Hol van a humanisták által ígért hatalmas világbéke, és a nemzetközi összefogás azért, hogy ne legyen háború? Van helyette egy olyan világ, amelyben konstans helyi háború, erőszak, vérengzés, és brutalitás létezik. Bevándorlók, kik gyakorlatilag elözönlik Európát, és azt akarják, hogy az egész kontinens Iszlám zászlók alatt egyesüljön. Azok a személyek, kiket az atlantiszi gyíkok és az ide istenként beengedett szövetségeseik térítenek el, csak mély hipnózisban tudják átélni, hogy valójában mi is történik velük. Szörnyülködve érzékelik, hogy egy virtuális valóságot ültettek beléjük – de az, ami történt, egészen más.

És rögtön itt van a második példa, amely már a hétköznapok világának manipulálásával van kapcsolatban. A sajtó, a tévé, és általában a média, állandóan olyan híreket közvetít, amelyek tartalma nem felel meg a valóságnak. Konstans lett a hazudozás, és ez az ufókérdésre ugyanúgy vonatkozik, mint a hétköznapi eseményekre. Jönnek a nagy spirituális dumálók: „hogyha mosolyogsz, a világ is nevetni fog”, vagy hogy „minden tőled függ, és ez a világ megadja a jót, ha te úgy akarod”. Na kérem, ezeket a hülyeségeket el kell felejteni! Valaki veszi a fáradságot, és tanulmányozza embertársai életét, minden harmadik esetben tragédiákat és sikertelenségek halmazát érzékeli. Betegségek, balesetek, fekete mágia szedik áldozataikat, s ezeket éppen az ember által láthatatlan síkokon ügyködők hozzák létre.

Harmadik példa a kedvencem, mert a nagy spirituális közhely: „ami fent van, az lent” axiómával van kapcsolatban. A Föld körbe van ölelve (ezt az általam személyesen vezetett regressziók is igazolták), atlantisziak és idegen szövetségeseik által kreált energiahálóval. Valójában nem is látjuk, hogy mi van fent, mivel a látható csillagvilág egy, a paraziták tudata által tükrözött valóságot ad felénk. Ez nem az igazi égbolt.

Vannak a föld közelében azonban pozitív és jóakaratú idegen hatalmak, de ezek addig nem akarnak beleavatkozni az emberiség sorsába, míg tömegesen nem kérjük ezt. Tíz- és százezerből talán egy ember, aki valóban akarja a kapcsolódást a Fény hatalmaihoz. Ez így kevés. Egy-egy embert beavatnak, de ahhoz, hogy itt valódi változás alakuljon, a hétköznapi tömegeknek is akarnia kell a parazitáktól való megszabadítást. Akik pedig a tiszta fény bolygóiról ideinkarnálnak, azokkal is gyakran elbánnak az Irányítók. Fontos, hogy mély és nagy segítséget ne legyenek képesek adni az embereknek, lehetőleg nehéz sorsú, példát mutatni nem tudó személyiségükkel inkább utálatot vagy szánalmat váltsanak ki a környezetükből! Általában furcsa külsejű, szeretetlen emberek, akik nehezen kezelhető jellemükkel inkább a követni nem kívánatos archetípust szimbolizálják.

Asztrológusként azt is észrevettem, hogy nem egy kozmikus világból inkarnáló lélek van, aki nem képes megélni azt a konstellációt, amire idejött. Az itteni bolygórendszer Merkúrtól a Plútóig és a Nap hatása erősen torz szinten tükrözi a dolgokat, és ha szerencsétlen még egy rossz családba is kerül, sorsa igen nehéz lehet. A rendszer minden szinten tükrözi azt a pusztítást és sötétséget, melyet az Irányítók képviselnek. A tér és idő, meg az oksági láncolat variálása szintén már ismert témám. Az állandóan átalakított és manipulált cselekmények nem kívánt történések irányába lökik az adott ember karmikus vonalát. Így gyakran a szerencsétlen nem képes felismerni valódi feladatait. A fenn említett ’99-es, vagy 2012-es átalakulás sem úgy történt, ahogyan a valós karmikus program determinálta volna. Számos nagy lélek került be a Földbolygó létezési terébe idegen világokból, kiknek sorsa az lett volna, hogy szentek és tanítók legyenek. De ehelyett eltorzult események mentén minden más mederbe terelődött. Évek tízezrei óta folyik az eltolás, de most lett igazán látványos, mert rengeteg ember él a Földön, és látnokok számára világos, hogy egyre logikátlanabbul alakulnak a dolgok. Amíg kevesebben éltek, mindez nem volt ennyire észrevehető, hiszen kevesebb tény és háború és mozdulás volt, ma viszont egyre több akarat, és ezáltal cselekmény alakul, és érthetetlen, hogy a tiszta elképzelések és szándékok miért nem élnek célba. A látnokok és jósok is döbbenten állnak néhány olyan esemény előtt, amely bekövetkezett ugyan, de teljesen másképpen alakult, mint ahogyan ők érzékelték.

Nagy probléma, a jelenkor különböző vallási szektáinak ideológiai beállítottsága is, hiszen az ilyen jellegű csoportok mindig valamilyen asztrálvilágbeli lény identifikációi. Ezek a vallási csoportok nem tudják és nem is akarják biztosítani az emberiség felemelkedéséhez szükséges alapokat. Feladataikat  nem végzik rendesen, és ez vonatkozik mondjuk a magukat nagy gurunak nevező csoportvezetőkre is! Ezek azt állítják, hogy ahol fény van, ott árnyék is. Ez iszonyatos közhely, hiszen ezen a bolygón nem létezik igazi fény és szeretet.

Ami valóban szükséges volna, az a mindenkivel és mindennel együtt érző szeretet. A lelkeden átengedni a másik lelkét, tisztán átérezve a fájdalmát, és ha kell, vele együtt sírni. Nem szégyen, ha néha negatívak vagyunk, és az sem, ha bevalljuk, hogy milyen borzalmas is tud lenni a világ! Csak akkor van esélyünk kitörni ebből, ha néha nem mosolygunk mindenen, hanem képesek vagyunk szomorúan, tragikusan, de mégis brutális erővel áttörni a gonosz és a közönyös emberek sorfalát, s akkor jöhet a nevetés, ha minden szomorúság és bánat ellenére látjuk, hogy milyen hatalmas erőt ad az összefogás; a szeretet valóban bennünk van, de nem kell oktatni, vagy maró gúnnyal elűzni maguktól a síró embert, hanem vállunkra venni, és vele együtt menni az úton, amely mindenképpen a szabadság felé vihet.