Szemrád Nándor írásai

A vetített égbolt

2019. február 25. 17:03 - dangbird

Minden a prehisztorikus múltban, a Föld történetének régebbi szakaszaiban kezdődött. Mikor Lemúria „végre” eltűnt, és a civilizáció fölött diadalittas győzelmet ülő atlantisziak öröme az égig szállt, már megpecsételődött a Föld sorsa. Atlantisz egy elképesztő tervet szőtt ennek a bolygónak az uralma alá hajtására, és ezt a lemúr civilizáció végső elmenetele után el is kezdte végrehajtani.

Tulajdonképpen mi is történt? Nézzük meg részletesen. Már más írásaimban is említettem, hogy Lemúria egy teljesen a maitól eltérő, mintegy 30-40 bolygóból álló rendszert hozott létre, amely szimbolikus jelentőségű is volt. Egyes bolygók spirál, mások kettős spirál, megint mások fektetett nyolcas alakban keringtek, és ezek a bolygópályák szimbolikusan a tér és idő fölötti teljes hatalmat és az isteni tudatosságot jelképezték. Spirituálisan még talán az Atyával való egységet és a magasrendű szeretetet, az elfogadást is belevetíthetjük ebbe, hiszen Lemúria szinte soha nem szakadt el a nagy isteni világosságtól. Az ember, mint olyan nem létezett, csak az ember ősképe, amely egyszerű lélekgubó formában volt jelen. Pontosabban fogalmazva lélekgubók sokasága létezett, amelyek bolygónk asztrál- és mentálterében lebegtek, s volt olyan lélekgubó, mely egy léleknek adott helyt, volt olyan, mely egy egész szellemcsaládnak, tehát sok száz léleknek. A Föld akkor nem is a harmadik bolygó volt a Nap után, s mint említettem, a rendszer is egészen másképpen nézett ki.

Aztán jött Atlantisz mindent elsöprő akarata, s egy erőszakos szándék, amely megváltoztatta az egész bolygó és a naprendszer rezgését és valóságtartományát. Elkezdték alakítani az új naprendszert. Ebben a korszakban még hatalmas teremtő képességeik voltak, és olyan istenekként is felléptek, melyek mintegy természeti erő és energiaforrás, kozmikus törvényként is definiálhatók voltak. Óriási energiaösszpontosítással jónéhány bolygót kilöktek a rendszerből – s így azok az új pályára került bolygók bizony komoly károkat okoztak. Egyes naprendszerek felrobbantak azért, mert egy Atlantisz által kidobott bolygó megzavarta a központi csillag pályáját, s így olyan energiabomlás keletkezett, amely robbanáshoz vezetett. Más naprendszerek szerencsésebben jártak, de az ő sorsuk is megváltozott, mivel egy-egy kilökött bolygó aszteroidaként vagy üstökösként viselkedett, s változtatott a sok-sok évtízezredes konstelláción is. (Ez asztrológiailag volt rossz hatású, hiszen így egy-egy bolygó történelmét az adott naprendszeren belül megváltoztathatta egy új, oda nem illő fényszög, melyet a berobbanó bolygó okozott.) Mindez fizikai síkon azonban úgy nézett ki, hogy a történések miatt Atlantisz háborúba keveredett sok más létező naprendszerrel. Ez egy hatalmas galaktikus háborúhoz vezetett...

Vizsgáljuk meg azonban a lélekgubókra és az emberekre gyakorolt hatást! Egy új naprendszer és ennek megfelelően új bolygórendszer készült. A Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter,  Szaturnusz, Uránusz, Neptun és Plútó pályára állt –aztán legvégül egy mesterséges Föld körüli Holdat is legyártottak, ami az egésznek a koronája volt. Elkezdődött a teremtés és az ember testbe költöztetése, az állandó ellenőrzés, a háborúk és katasztrófák kora. Ezt most nem részletezném, de már más cikkeimben is írtam, hogy később a teremtők lesüllyedéséhez, és a fizikai sík valóságába való eltévelyedéshez is vezetett, és az emberi teremtmény számára is végzetes volt.

Ma már Atlantisz nincs itt, de utódai, a Földet ellenőrző idegenek és a gyíkfajok automatikusan manipulálják a teremtményét, hiszen a kozmikus történelem távlataiba tekintve veszélyesnek ítélik. Valójában ugyanazt folytatják, amit Atlantisz elkezdett nagyban. A lemúriai egységből a tudás, a szellem, a lélek és az Atya egységéből Atlantisz kihozta a teremtményét az egyén, az akarat, a durvaság, majd pedig a különböző törzsek közötti háborúk, fajok közötti viszálykodás szintjére. Létrehozott egy általa alkotott naprendszert, amely úgy befolyásolta a teremtmény létezését, ahogyan ő akarta. A jelen korban szintén ellenőrzött és manipulált fejlődés folyik, és ha felnézünk az égre, nem a valódi kozmoszt látjuk, hanem egy, az őrzők tudata által vetített égboltot. Efölött van még egy ellenőrző égbolt, tehát az az ember sincs biztonságban, aki nagy tudásával kijutott a „Mátrix” első fala mögé, és már egy másik képet lát.  Az a kép egy még finomabb illúzió. Csak aki emögé lép, a harmadik égbolt tudatosságáig emelkedik, csak az láthatja meg, mi is van valójában a Naprendszerben és azon túl!

Nagyszerű David Icke néhány gondolata a Holdról és a Szaturnuszról, melyet én is pontosan ugyanígy gondolok. Szaturnusz a gátlás, az idő, az állandó bizonytalanságban tartás, az akadály, visszafogás, hátráltatások és minden embert érő megaláztatás bolygója. A Hold állandó ismétlődéseket ad, s érzelmeket, álmokat – de ezekkel befolyásolhat is, hiszen az álom csak egy bizonyos asztrálvilágban valóság, de a Földön az objektivitás nem tűri az álmokat. Nem beszélve arról, hogy az asztrálvilág is manipulálható, tehát ezért van hatalmas eltérés a fizikai sík és a halál utáni dimenziók között. A Hold állandóan olyan periodicitást ad az életnek, amelybe a Szaturnusz belerögzít, belenyom, és nagyon nehéz a kitörés.

Az előbbi gondolatok talán ráébreszhetnek sok útkeresőt, hogy miért is vagyunk mi, emberek, Atlantisz rosszul sikerült teremtményei, bezárva ebbe a börtönbe. A háborúk felemésztettek néhány rendszert, és az atyai világok, nameg néhány közepes szintű, nagy tudású civilizáció elég furcsán kezdett nézni a Földre. A börtönőrök tehát itt vannak, de mi, emberek akkor sem csak egy állandóan reggel fölkelő, zabáló, szexelő és dolgozó gépek vagyunk, és nem rabszolgák! Meg kell mutatni, hogy többre is képesek vagyunk, és szeretettel, összetartozással, Szellemhez való közelséggel bizonyítani a Kozmosznak, hogy jobb és tökéletesebb jövőt is képesek vagyunk építeni, mint amit programozóink akarnak! Az áttörés nem lehetetlen, de csak konkrét szellemi tervekkel és magasrendű szeretettel, egymás felé való nyitással valósítható meg.

Ezen gondolatok persze sokaknak veszélyesnek tűnhetnek, hiszen a jelenkor embere annyira benne van ebben a sajátságos, monoton fogyasztói társadalomban, hogy még annyi reménye sem maradt, mint a középkor tudatlan, de a bölcsességet ismerő útkeresőjének. Ma látszólag „mindent tudunk”, és amit nem, azt meg megnézzük az Interneten. Már nem is egymással kommunikálunk, hanem a gépekkel, s egyes, embert irányító erők azt hangoztatják, hogy jobb lenne lecserélni az embert robotokra, vagy legalábbis irányító szoftverekre. Más erők pedig éppen azon fáradoznak, hogy magukat magasabb idegen intelligenciának kiadva kísérleteket végezzenek, melyek persze az emberiség kárára történnek. Látni kellene, hogy a jelenkor elbűvölő tudása egy programozott és a saját múltjáról semmit nem tudó emberi faj kialakítását célozza meg. Amikor már annyit sem fogunk tudni magunkról, hogy kik vagyunk, és milyen lehetőségeink vannak, akkor fog beütni a végső krach – de akkor már késő lesz a felébredésre. A valódi bölcsesség azt sugallja, hogy semmit sem szabad úgy csinálni, ahogyan a tévé vagy a média szajkózza, mert az nem magunkból jön. Mindenkinek belülre kellene figyelnie elsősorban, és csak azután a külvilágra. Nem a tudatlanságot propagálom és dicsőítem, hiszen fontos, hogy az ember naprakész legyen. Azt kellene megértenünk, hogy sorsunkat nem lehet fejből irányítani. Csak a Szellem tud igazán előrejutni az életben, de ez nem egyenlő a földi racionális tudással. A valódi Szellem analógiákban, szimbólumokban és szinkronicitásban megnyilvánuló tudat, amely álmokon és üzeneteken keresztül juthat el az agyhoz. Aki nem figyel belülre, s már nem is álmodik, vagy ha álmodik, képtelen emlékezni rá, az sürgősen javítson magán. Mindegy, hogy az álom manipulált, mert ha dolgozunk rajta, és egyre tisztább meditációkkal, napi sétákkal, egészséges gondolatokkal fogjuk körülvenni magunkat, ki tudunk majd törni a Mátrixból. A lényeg a belső akaraton van, tehát hogy ezt belülről is akarjuk. Akinek igénye van a fejlődésre, az a börtönön belül is fejlődhet, míg aki csak a rabtartóknak szolgál, az egyre jobban lesüllyed. Figyeljünk belső hangjainkra, hiszen nagyon sok kérdésre a válasz ott van bennünk, és nem az Interneten vagy a tévében, vagy a sajtó hasábjain. Az autoritás, önbizalom a legfontosabb, s akinek ez létrejön, az már nem hagyatkozik másra, csak a szív és a szellem összhangja és tiszta szándéka vezeti.

 

Szólj hozzá!

Irányítók és új világrend

2019. február 12. 18:58 - dangbird

Kevesen hisznek ma a fekete mágiában. Márpedig eme hitetlenek nagyon csodálkoznának, ha tudnák, hogy mi is a valódi igazság. A világot ma is egy mindent átfogó, hatalmas szervezet irányítja, melyet úgy hívnak, hogy Illuminátusok. Ezeket az első könyvemben Irányítóknak nevezem – és valójában azok, hiszen ők vannak a közélet, a katonapolitika, az űrkutatás, a hírszerzés és a kultúra mögött.

Egy ilyen szervezet sok-sok csoportból áll, s az a vezető, amely egy adott ember fölött van, nem is igazán tudja, hogy hányan vannak még fölötte is. Az a lényeg, hogy mindenki kap valakitől valamilyen utasítást. A csoportban levőket szigorú szabályzat köti a rendhez, amelytől nem térhetnek el. Aki mégis megpróbál, azt hamar kirúgják – vagy ha már túl sokat tud, el is teszik láb alól. Egy csoportban 30-50 fő van, de nem mindenki ember. Mondjuk 20-an emberek, s van jónéhány alakváltó, esetleg gyík, vagy olyan szürke hibrid, aki embernek néz ki. Ilyen csoportba persze nem mindenki kerülhet, hiszen közönséges halandó már az első 3-4 próbán megőrülne, vagy egyszerűen csak otthagyná az egészet.

Az első próbák egyike, hogy halottak testrészeit kell hazavinni, s valamilyen mágikus rítus keretein belül elővarázsolni belőle az élethez szükséges energiát. Erről persze sem barát, sem család nem tudhat, mert annak nem lenne jó vége. Így tanulja meg az újdonsült jelentkező, hogy a pusztításból, sötétségből is nyerhető energia. Az ilyen csoport amúgy sem a tisztaság, a fény és a transzcendencia híve, tehát lényegében az újdonsült „neofita” ahhoz lesz közelebb, amit maga a csoport amúgy is megtestesít; az iszonyatot és az erőt fogja képviselni. Később már, évek múlva, olyan beavatási ceremóniák is vannak, ahol állatáldozaton vehet részt – amely a feketemágia alapja. Rengeteg állatot áldoznak, sok ellenséget így tesznek el láb alól, és egyéb célokat is így érnek el. Aki már 10-12 fokozaton túl van, néha emberáldozatokon is részt vehet! Ezeket már konkrétabb célokkal csinálják, s nem ritkán politikai, üzleti, vagy egy komoly tröszt érdekeinek figyelembevétele a cél – netán puccsot akarnak vele előidézni. A fekete mágia ugyanis hat, kedves olvasó, akár hiszünk benne, akár nem. Egy kis viaszbábus jós vagy tudatlan átkokat szóró ember igazán nem sokat árthat, legfeljebb önmagának. Ha kellő védelmem van, akkor nem tud kifogni rajtam. Egy komolyabb támadás azonban már igencsak igénybe veheti az emberi idegrendszert, míg egy profi mágus ellen hiába védekezel „fehér fénnyel” vagy imákkal, semmit sem érsz el. Aki igazán ért hozzá, azt képes nagyon sokat ártani, s bizony oda kell figyelned, ha komolyan támadnak, mert állásod, pénzed, egészséged, életed is veszélybe kerülhet. Az Illuminátusok persze értenek ehhez, s nyugodt lehetsz, ha meggyűlik a bajuk bárkivel, szívesen is alkalmazzák eme technikákat.

Minden kis sejt és páholy mögött ott állnak az idegenek és/vagy a gyíkszerűek is. Aki már húsz beavatási fokon túl van, találkozhat is velük. Ez persze általában nagyon komoly idegrendszeri problémákat hoz fel, s az illetőt sokáig megrázó élményként kíséri, hogy hol is van az ember ezekhez a lényekhez képest. Valójában a hatalom nem a mi kezünkben van, s így van ez már sok évtízezred óta. Ahogyan más írásaimban említettem, az inkarnációk közötti világokra is nagy hatásuk van az itt élősködő idegeneknek, illetve asztrálvilágainkba is belépést és belátást nyerhetnek. Néha lélektestekre választanak szét, máskor téren és idők keresztül manipulálnak egy-egy lelket, hogy aztán inkarnációit is befolyásolva gyakorlatilag rabszolgává vagy legalábbis tetszőlegesen irányíthatóvá tegyék. Sajnos a WHO és az ENSZ is az ő kezükben van, és véleményem szerint a ’60-as években kialakult egészségügyi helyzetért is felelősek. Tudjuk jól, hogy a ’60-es évek elejétől kezdve Afrika-szerte vakcinák és ellenanyagok millióit oltották be a feketékbe, az ottani őslakosságba, hogy meggátoljanak betegségeket. Igen ám, csakhogy a jószándék mögött már akkor lappangott egy démoni elképzelés. Miután eltűnt a feketehimlő, és néhány, addig Afrika-szerte addig emberek százezreit tizedelő betegség, elindult egy iszonyatos demográfiai robbanás. Ez még önmagában nem lenne baj, de a kedves Irányítók nem oldották meg azt a helyzetet, amely ma is jellemző Afrikában és néhány ázsiai, kőkorszaki szinten levő területen. A háborúskodás, a vérbosszúk, az állandó nyomor, a megalázó jövedelmek és főképpen az ipari és gazdasági alulmaradottság problémái nem lettek megoldva. Így aztán az egyre népesedő harmadik világ potenciális fenyegetést jelent az úgynevezett középen lévő, illetve a fejlett országokra nézve. (Különösen igaz ez most, miután úgynevezett bevándorlók százezreit telepítik át Európába sötét szándékú erők.)

A legmélyebb borzalom azonban az a tény, hogy az Irányítókat és közvetve az emberiséget, politikát, kultúrát, közéletet vezető erők óriási intelligenciaelőnnyel rendelkeznek magához az emberhez képest. Az idegenek és a gyíkszerűek ugyanis az emberi álomvilágot is képesek befolyásolni, hiszen az asztrálsíkon belül is tevékenykednek. Sok ember és „ufó”-kapcsolat mögött ott állnak ők – úgy, hogy az ember azt hiszi, hogy valamiféle feszültséggel teli, de pozitív dolog történt vele! Valójában sokan nem sejtik az eltérítők valódi arcát. Démoni szándék van néhány faj fejében az embert illetően. Tulajdonuknak nézik és szinte rabszolgává süllyesztik ezt az amúgy sem igazán toleráns és erőszakmentes emberi fajt.

Nem állítom persze, hogy nincsenek valódi jóakarók és a fény olyan képviselői jelen a bolygónkon, melyek ténylegesen szeretnének valami pozitívumot létrehozni. Az ember szabad akarata azonban érvényesül, és bizonyos segítséget kérni kell, és valóban akarni, ahogyan ezt már más írásaimban említettem. Látni volna szükséges, hogy hazug politika erők irányítanak mindent, és a színfalak mögött mindig olyan lelkek és démoni szándék van, mely nem akar igazán semmi mást, csak zűrzavart, mind a gazdaságban, mind a politikában, a közéletben. Látni kellene, hogy válságba került az ember, és hogy mennyi ellentmondás van nap-mint-nap, arra csak az Internet a kiváló példa. Gyakorlatilag minden információhoz hozzá lehet jutni, ugyanakkor a metrón, az utcán és a villamoson netező és mobilozó tömeg gyakorlatilag személytelenné válik, és elfelejti az igen értékes emberi kapcsolatok pozitív hatásait. De itt van a kibernetika is. Német és japán tudósok már olyan robotokat állítanak elő, amelyek akár szexuális szolgáltatást is nyújtanak. Nem ez a lényeg, nem akarok bántani senkit, de van itt mégis egy konkrét probléma. A robotok, a számítógépek és az Internet világában mégsem csökkent a munkaidő, és nem lehet 2-4 óra munkával elég pénzt keresni. Ugyanolyan rabszolgák maradtunk, mint 60 évvel ezelőtt, amikor 8-10 óra munka volt a mindennapos! De itt van egy harmadik példa is, akinek ennyi nem volt elég. Már hányszor beadták nekünk az atomháború ígéretét, de valójában ahhoz is gyávák, hogy egy közepes hatótávolságú, hagyományos töltetű rakétát egymás hajójára lőjenek a nagyhatalmak. A kicsikkel persze mernek szórakozni, hiszen Amerika megtámadta Afganisztánt és Irakot is. Így persze könnyű, mert az erőviszonyok nem voltak egyenlőek. Észre kell venni, hogy a nagyszájú, exhibicionista magamutogatás mögött egy aljas szándék lappang, mely az emberiség lassú rabszolgává süllyesztésének a terve. Ahogyan már említettem más írásaimban, az elkövetkezendő 100-150 év lenne alkalmas egy felfejlődésre, amikor is az Irányítókról és a gyíkokról lehullana a lepel. De ez csak akkor válik lehetségessé, ha észbekapunk és tudatosodunk.

A fekete mágiával kezdtem, és azzal is fejezem be. A háttérhatalom számára ez egy fantasztikusan alkalmas eszköz mindenfajta politikai, közéleti vagy kultúrával kapcsolatos dolog átalakítására, illetve a manipulálására. Ne gondoljuk, hogy eme spirituális tudás azonban az emberektől jön. Évek ezreivel ezelőtt ezt bizony sötét fajok telepítették a Földre, és ma sajnos a hüllőszerűek kezében van a fekete mágiához szükséges energetika jó része. A hüllők meg az emberektől lopnak energiát – ezért van némely országban iszonyatos szegénység a Földön. Globálisan tehát – nem egy hithű és tiszta emberre gondolok – érthető, hogy miért nem ad az atyai világ segítséget a Földnek. Az isteni energiákat egy öntudat nélküli emberiség szintjén ígyis-úgyis az Irányítók szereznék meg. Erre nincsen szükség, így is elég energiát lopnak az emberektől az élősködők. Sajnos tudomásom szerint az Illuminátusok is hozzájuthatnak a fent említett hüllőenergiákhoz, és ez vezet elképzelhetetlenül nagy hatalmukhoz és befolyásukhoz a földi élet különböző területein. Az egész karmikus forgás is pusztán azért jöhet létre ilyen módon, ahogyan van, mert a vallásokhoz, titkos csoportokhoz, vagy akár jószándékú emberek által alapított társaságokhoz hozzáférésük van. Akár tudunk róla, akár nem, ez így van! Most olyan dolgokat írok le, utolsó mondatokként, melyek nyilvánvalóan felháborodást kelthetnek, de ha gondolkodunk rajta, igazzá válhat, hiszen nem akarok semmi ártó gondolatot terjeszteni.

Teréz Anyának is köze volt a hüllőszerűekhez, bár neki csak genetikailag. Sai Babát sem éppen mindig a legtisztább erők támogatták, s tudomásom van róla, hogy elég sok negatív asztrális energia vette körül, bár jó híre köztudomású volt, amíg élt. A Krisna-tudat alapító személye, Prabhupáda sajnos maga is gyík volt. Eme személyekről köztudott, hogy igazán fehér harcosok voltak, és pozitív identitást adtak a körülöttük levőknek. Nem szabad azonban elfelejtkeznünk arról, hogy a jóság és a jótettek semmit sem érnek, ha valamilyen energiát szolgálunk, amely a fejünk fölött lebeg. A másik ember lelkéhez kell közel kerülni, és igazán semmilyen erőt nem szolgálva, semmiféle magasabb hatalmat nem istenítve, és semmiféle identitást nem képviselve kell neki segítenünk; csak a lelkek egysége és minden átható szeretete az, ami a valódi felszabadulást hozhatja ezen a földön és az egész Naprendszerben. Ha erre nem érzünk rá, valóban elvesztünk, és nem lesz értelme semmiféle vallási vagy spirituális szervezetnek tagja lenni, sem pedig misztikus útkeresővé válni.

3 komment

A teljes és totális igazság

2019. január 29. 18:03 - dangbird

Jónéhány ember akad, aki képes fölérni egy atyai tudatszintet, és meditációban vagy éppen imában gyakran eléri ezt az állapotot. Az emberek nagyon nagy hányada azonban képtelen erre, hiszen sem tudati, sem szellemi, sem morális szinten meg sem közelíti ezt az állapotot. A legtöbb ember még saját szellemétől is távol van, nemhogy a fény rendszereitől és az Atyától tudna közvetlen segítséget vagy instrukciót kapni karmájának alakításához. Pontosan ezt használják ki a Földet irányító idegen erők és a gyíkok, hiszen befigyelnek az Atya és az emberek közé, és mondogatják: itt vagyunk, mi vagyunk az isten, és a mi mentális paradigmáink, gondolataink és morális beállítottságunk lesz a mérvadó számotokra. Ez nagy baj, hiszen így az ember nem képes megismerni a valódi atyai világokat, és azt a hatalmas tudást, amelyet egykoron teremtője is feladott, hogy elinduljon ezen a rögös úton.

Gyakran kérdezik tőlem: Nándor, miért éppen most kap olyan nagy jelentőséget az ember lehülyítése, és miért gondoljátok ti, „összeesküvés-elmélet hívők”, hogy éppen most akarnak rabszolgát csinálni az emberből az Irányítók? Nos, a kérdés jogos, hiszen ha igazam van, és évek tízezrei óta itt van néhány faj, akkor miért pont ez a pillanat kardinális ebből a szempontból? Először is: azt tisztáznunk kell, hogy a jelenkorban rengeteg lélek van itt, és nem véletlen, hogy ennyire összegyűltünk. A másik dolog, hogy szerintem voltak már ilyen totális lehülyítések, például Róma bukása után a népvándorlás, még előbb az egyiptomi kultúra totális bukása és az alexandriai könyvtár leégése, amely az ember tudásanyagának 80%-os elvesztésével járt együtt. Tény azonban, hogy Atlantisz vége óta ennyire azért nem nézték hülyének ezt a fajt! Már említettem egyes írásaimban, hogy most, az elkövetkezendő 100-150 év és körülbelül az elmúlt 50-100 év az az időintervallum, amikor egy olyan galaktikus konstelláció áll be, mely az ember szabadulását hozhatná! Ez egy sok évtízezred időintervallumot nézve is egyedi konstelláció, és szinte csak itt és csak most lenne érvényes. Az ember balszerencséje, hogy ezt azonban az ellenerők is tudják. A másik – de éppen ebből következő – fontos szempont, hogy a jelenkorban egy totális bölcsesség nélküli, de hatalmas racionalitás van jelen az emberek körében. Még annyi igazi bölcselet sincs, mint a görög csoda idején, de az emberi értelem és a kibernetika meg a számítástechnika olyan véletlenek sorát hozza be a képbe, melyek néhány elme számára nagyon megrázó felfedezéseket tesznek lehetővé.

Nemrég beszakadt egy földnyelv valahol Dél-Amerikában. Vannak, akik lemásztak sok tucat méter mélységbe, és iszonyodva látták, hogy egy 5-6 méter átmérőjű, hatalmas cső megy lefelé, szinte a végtelenbe. Bemásztak, mert hát olyan lejtése volt, hogy éppen még nem lehetett csúszdázni. Néhányan eltűntek, megint mások felfedezéseikkel telekürtölték a környező városokat és falvakat. Aztán, kedves olvasó, megjelent a kormány és a hadsereg, és utána meg már nem ment le senki az alagútba! Hatalmas csontvázakról adnak hírt a különböző internetes portálok. Felülnézetből látszik, ahogy egy tíz-tizenkét méter magas óriás csontjaira bukkannak, s közben persze az is látható, hogy emberek tucatjai dolgoznak a kisebb bánya méretű területen az ásatáson. Egy óriási fej az egyik internetes képen, amely körülbelül háromszor akkora, mint egy emberi koponya, hegyes fogakkal, láncon tartva, s jónéhány ember veszi körbe. Talán egy lefejezett annunaki? Igen, a véletlen is a segítségünkre siet, bár én véletlenben nem hiszek, hiszen ez is a mostani konstelláció eredménye, és a tények önmagukért beszélnek. 50-60 évvel ezelőtt sok olyan jóslat látott napvilágot (én magam is olvastam többet), melyek arról szóltak, hogy 60-70 éven belül egyes helyeken látható lesz az asztrálvilág és az éteri régió, nameg a halottak világa. Ez nem jött be, de az valóságos lett, hogy érzékelhető az idegenek és a gyíkok jelenléte, és nem csak David Icke vagy Szemrád Nándor vagy Franz Erdl hülyeségei azok, amelyek ezekről a tényekről szólnak. Véleményem szerint a föld alatti, hatalmas átmérőjű alagút egy idegen populáció bázisához vezet, és az adott ország kormánya nagyon jól tudja, hogy ezek a bizonyos nem földi erők ott vannak! Nyilvánvaló, hogy sok száz idegen bázis lehet a föld alatt, hiszen technológiájuk olyan fejlett, melyet mi el sem bírunk képzelni.

De nézzünk néhány egyéb tényt a gyíkszerűekről! Tudni lehet azt, hogy sokan közülük elvállalják egy-egy emberi test vezetését, s így egy adott ember sorsát is. Ez azt jelenti, hogy nagyjából 70-90 évig kinn a „valóságban”, földi körülmények között tevékenykednek, s nagyon nehéz megkülönböztetni őket az emberektől. Az ilyen, emberkülsejű, de idegen entitás általában politikus, uralkodó, vagy más neves közéleti személyiség karmáját veszi magára. A probléma az, hogy neki néha, két-három naponta át kell alakulnia néhány percre, mert másként nem tud létezni és energiaszintjét tartani. Ilyen esetben el kell bújnia. Az is előfordul azonban, hogy meglátja valaki – szerencsétlen, aki ezt észreveszi, hiába számol be róla, mert gyakran hülyének nézik. Legjobb, ha hallgat, és magába fojtja mindazt, amit látott. Mikor a test meghal, gyakran szinte csak egy viaszbábut temetnek el, vagy, hogy problémamentes legyen az egész, a ma olyan divatos hamvasztást választják. A gyík visszamegy társaihoz a föld alá vagy egyéb helyre, ahol aztán újra végzi feladatát. Körülbelül 500-1000 évvel ezelőtt lett reális az a koncepció, hogy egy reptil földi nővel közösült, és az utód így ötven százalékban ember, ötven százalékban gyík lett. A keverék nem mindig tudta magáról, hogy micsoda valójában, de spirituális képességei messze felülmúlták az átlagét. Volt olyan eset, hogy tizenévesen rájött, mi is a helyzet, de persze erről nem beszélt senkinek. Ezek a lények azonban keveredtek, s így van olyan jelenkorban, aki tíz-tizenöt vagy huszonöt százalékos gyík, s persze itt él közöttünk, s jóval nagyobb asztrális képességekkel bír, mint egy átlagember. Egy átlag polgár hosszú inkarnációk alatt fejleszt ki olyan képességeket, mint mondjuk egy 20%-os gyík tizenöt éves korára. Az emberi faj tehát nemcsak anyagi és egzisztenciális téren egyenlőtlen, hanem a spirituális és mágikus tudás is teljesen aránytalanul oszlik meg.

Sajnos ahogyan cikkeimben és könyveimben is írom, az embert sok szinten butítják le és hülyítik meg téves morállal, téves információkkal és olyan részletigazságokkal, melyekkel az átlagpolgár semmit nem tud kezdeni. A New Age és a különböző évszámokhoz kötött felemelkedések meg világvége-ciklusok a megtévesztés eredményei. Nem hagyják, hogy az ember valóban élje az életét, állandóan manipulálják, és olyan erkölcsre kényszerítik, amely nem megfelelő irányba viszi a fejlődést, és persze nagyon messze van az atyai világok deklarálta moráltól.

Másik kedvenc támadási felület, mikor sokan azt mondják, hogy miért pont most rabolják ki bolygónkat, ha már évezredek óta itt vannak? Én erre azt válaszolom, hogy természetesen régen is folytak hatalmas rablások, és bizonyos érceket, fémeket, anyagokat, elemeket elvittek innen, de most, ebben a konstellációban mindennek nagyobb a jelentősége. Bolygónk energiarendszerét kell megzavarni, mert ha a bolygó energiaszintje csökken, úgy Gaia földanyánk potenciálisan képtelen támogatni a rajta élő embertömegek fejlődését. És ez a cél! Pont most, pont ebben a konstellációban.

Nem állítom, hogy az ember hibátlan és hogy a karma szinte minden esetben befolyásolt, és nem fejlesztő hatású.  Nyilvánvaló, hogy rengeteg hibával küszködik fajunk, és sok esetben elkerülhetetlen, végzetszerű csapások érik az embereket. De tudomásom van arról, hogy sokan az útkeresők közül bizony olyan nehézségekkel szembesülnek, amelyek egyszerűen nincsenek benne a karmikus vonalukban, és nem igazságosan kapják ezeket. Sok olyan spirituális útkereső van, aki beáll egy csoportba, s a vezetők között gyíkszerűeket talál, akik egészen egyszerűen félrevezetik, és a tévinformációkkal egy teljesen más irányba lökik, mint amit ő szeretett volna elérni. Sok ilyen tanító létezik a jelenkorban, és befolyásuk nem kielégítő irányba viszi a Földet.

Helyesbítenem kell az egyik előző írásomban megjelent tényanyagot, amelyet egy amerikai terapeuta és ufókutató nővel kapcsolatban tettem közzé. Carla Turner ugyanis nem angol, hanem egy texasi egyetemen tanító amerikai hölgy volt, aki rengeteg ufó-tényt tárt föl. Nyíltan síkraszállt sötét idegenek és gyíkok manipulációról tudott tényanyagával, illetve ismeretei terjesztésével le akarta leplezni az Irányítók valódi szándékait. Sajnos mikor előadás-sorozatát elkezdte, már halálos beteg volt. Néhány hónap alatt elvitte a rák – micsoda véletlen! Az angol ufókutató nő, kinek nevét nem tudom, azonban szintén létezett, amíg autóbalesetben(?) meg nem halt. Ő írt azokról a hatalmas űrhajókról, melyeket a ’80-as években használtak a holdi gyarmatosítók, hogy technikai eszközöket szállítsanak égi kísérőnkre. Ezeket az űrjárműveket az elektromágneses színkép minden tartományában láthatatlanná tevő kaucsuk-szerű bevonattal látták el. Ezekről én is írtam az első könyvemben. Jelen korban a szállítást már máshogy oldják meg, részben teleportációval.

Aztán írtam a szlovák származású hölgyről, akit szintén kivégeztek, mert egy nemzetközi kutatócsoport tagjaként olyan ismeretek birtokába jutott, melyeket személyesen idegenektől vettek át. Nem az ő férje volt a cél, hanem ő maga, de mivel párja is ott volt, így mindkettőjükkel végeztek.

Nos, ennek az írásnak a végére teszem föl a kérdést az olvasóknak: valójában mindegyikük megérdemelte a halált, mert mindegyikük vétett isten ellen, s ezért karmikusan bűnhődniük kellett? Vagy lehet, hogy én vagyok gyűlölködő, s ezeknek az embereknek ténylegesen ez volt kimérve, és életük utolsó perce is ilyen módon volt determinálva? És hány embernek kell még meghalnia? Közben persze bűnöző politikusok, maffiák, szindikátusok uralkodnak, emberek ezrei halnak meg naponta erőszakos halállal, éhínség, egyre szélsőségesebb időjárás és Európát ellepő „menekültek” sokasága teszi „színesebbé” életünket nap mint nap. Mindenki válaszoljon magának, és gondolkodjon: miképpen is lehet folytatni, ha valaha is igazságot, objektivitást és magasabb tudati síkot szeretnénk elérni?

Számomra világos, hogy a karmán és a sorson kívül az embereket egy olyan irányító hatalom tartja kézben, melynek érdeke, hogy minden egy kicsikét negatív irányba forduljon. Nem csak az állandó igazságtalanságra akarom felhívni a figyelmet, és nem kizárólag az ártó szándékra, bár ezek sem elhanyagolhatóak. Arra kell figyelnünk, hogy rengeteg lélek van, aki már szeretne látni, és nem negatív karmikus kötelékekben szenvedve, állandóan sorsa jobbításáért fáradozva, börtönben élni. A tömegemberek számára kidolgozott sors igazságosnak tűnhet, de egy újító, felfedező, misztikus vagy látnok már nem tud egy ilyen sorsban fejlődni, és nem képes kihozni önmagából semmit, csak szenved, küzd és évezredekig tartó nyomorúságában sorsa mocsarában elmerül, és nem képes igazi hitre és igazi tettekre sem. Márpedig vakmerő újítók és az ő tetteik nélkül nehéz kimászni ebből a csávából.

Szólj hozzá!

Álmok és fejlődés

2019. január 15. 18:35 - dangbird

Az emberi sorsokat szimbolizáló konstellációk gyakran tréfálják meg magát az embert. A Naprendszerbeli bolygók által jelölt konstellációk determinatív hatásúak sorsunkra. Gyerekkorában az embernek sok álma van, és mindenféle vágyak jellemzik a fiatal szülöttet. Aztán lassan, ahogy öregszik, egyre erősebben látható, hogy a sors valamiféle keretet ad mind a jellem, mind pedig a történések szintjén. A cselekmények és történések nem szabadon és nem következmények nélkül élhetők meg. Hiába akarom úgy megélni sorsom, mint egy másik lény – lehet, hogy ahol neki szabad a pálya, számomra csak akadályok merülnek fel. De az is előfordulhat, hogy bizonyos élethelyzetekben én tudok jobban előlépni, míg más akadályokba ütközik, és „elvérzik” a feladat megoldása közben.

Sajnos sorsunk és gondolataink nagy mértékben befolyásolva vannak a karmát ellenőrző gyík és egyéb fajok által. Így aztán komoly küzdelem alakul, ha olyan vágyat szeretnénk gyakorlatba átültetni, amely nincsen benne az adott inkarnációra írt sorsképletekben. Vannak határok és keretek, melyeket képtelen az ember átlépni, bárhogyan is akarja. Az igazi probléma éppen az, hogy rengeteg ember sorsa van úgy determinálva, hogy képtelen legyen az életét befolyásoló keretek közül kilépni. A Mátrix földi valóságon belül szinte korlátlan hatalommal bíró gyík és idegen fajok egyszerűen mindent irányítanak, és az ember gyakran még gondolat szintjén sem szabad. Tény, hogy a gyűlölet, irigység, félelem, durvaság, hazugság mind-mind olyan programok, melyeket az ember egy más dimenzió valóságából vesz át – de úgy érzi, mintha saját érzése lenne. A karma szigorú szabályozásának eredményeképpen minden tettért felelősséget kell vállalni. A tetteket pedig gondolataink és vágyaink irányítják. Éppen ezért engednek szabadon sok negatív programot és gondolatot a manipulátorok, hiszen az ember csak rabszolga, és kiszolgáló személyzet az őt uraló erők számára. Az elengedett negatív gondolatok és érzések tettekre predesztinálják az embert, így jön létre a karma ok-okozati összefüggésében a történelem.

A Harmadik Birodalom a XX. század 30-as éveiben bebizonyította, hogy mire képes egy ideológia, amely céljául tűzte ki az Irányítóktól való megszabadulást. Azt a gazdasági, katonai és ipari fellendülést, amelyet a németek abban az időszakban megvalósítottak, jónéhány iskolában tanítják. Nyilván az történelmi eseményhalmazt tekintve rengeteg tragédiát lehet elkönyvelni, amely a fellendülés után jött, de nem ez a lényeg. A kozmikus tudat kialakítását célzó törekvés, az UFO- és holdkutatás, az antigravitációs hajtómű-kísérletek, a rakétatechnika bizony meghaladták a korukat.

Nekem az a paradox és szélsőséges helyzet jut eszembe, amelyet a földi fejlődés mindig is produkált. Hogyan lehet, hogy Tokióban 300 km-rel száguldó vasutak bonyolítják a közlekedést, míg egyes helyeken, Afrikában utak is alig vannak? De ha Magyarországot nézzük, megkockáztatom a kérdést: miért lehet Budapest egyes régióiban olyan sebességű villamoshálózat, amely az 50-es éveket idézi? A válasz egyszerű: sajnos Földünkön az Irányítók úgy manipulálják a gazdasági, ipari és közlekedéshálózat fejlődését, ahogyan nekik tetszik. Eldöntött tény, hogy egy-egy kontinens, és azon belül országok, nemzetek halmaza lemarad – míg mások egyszerűen 50-100 év alatt iszonyatos sebességgel felfejlődnek. Ez egy játék, amelyet az emberek nem vesznek észre, mert tudatuk túlságosan az ösztönök, a pénz, a mindennapok és a beléjük manipulált vallási, ideológiai, társadalmi programok szintjére redukálódik. A valódi szabadságot az ember és a szellem, a mentális világ közötti híd újraalkotása jelentené. Valójában a karma csak részben jogos és igazságos, ha az ember szempontjából nézzük. Itt tartja az embert ezen a bolygón, és jónéhány magasabb rendű szülöttet is odabetonoz a hétköznapok valóságához, s nem engedi a kozmikus tudat felé való kitágulást. Aki túl sok gyökeret ereszt erre a földre, azt egy idő után igen nehéz elválasztani eme dimenzió valóságából. Ha valóban képesek volnának sokan megszabadulni az iga alól, rádöbbennének, hogy mi az, ami valóban elkerülhetetlen, s amiért tényleg felelni kell – s mi az, ami csak a rendszer csapdája, amibe belesétálva újabb inkarnációk sorozata kezdődhet el. Ha a szellem valóban kapcsolódna az emberhez, sokan megtalálnák a lélektesteiket is, aztán képesek lennének két létezés között úgy összeállni, hogy teljesebb entitást képezve jöjjenek vissza. A szellem megmutatná azt is, hogy mi az, amit az atlantiszi teremtő egykor feladott, hogy elinduljon a bűnbeesés útján, teremtményét, az embert megalkotva. A szellem rádöbbentené a vakokat, hogy milyen is a látás csodálatos képessége. Az anyag mibenlétének tudása, az anyag s az időjárás feletti hatalom, a szexualitás jelentősége és megértése, a gátak, görcsök és fölösleges lemondások megszüntetése, a fizikai test lényege mind-mind górcső alá kerülnének, és a képességek kibontakoztatásával jelentőségük egészen átalakulna. Testben lenni, mégsem ragaszkodni hozzá – élvezve a test minden örömét, de ha kell, levetni azt pillanatok alatt félelem, ragaszkodás és görcsök nélkül. Valóban igazivá és teljessé válna az élet, és megszűnne a Mátrix börtön-jellege, s az ember nem csak másoknak energiát szállító lény maradna.

Az ember azt is észrevenné, hogy mennyi hibrid és sötét idegen entitás van jelen a bolygón, kik minden szinten az irányító hatalom keze alá dolgoznak. Ezen lények valódi és emberre gyakorolt sötét hatása semlegessé válna, hiszen egyre többen különülnének el és szakítanák meg kapcsolatukat a fentebb említett hatalmakkal. Néhány évszázad alatt átalakulna az éghajlat, hiszen az asztráltér teljesen megváltozna, és egyre több olyan képesség bontakozna ki, amelyről az ember nem is mer álmodni. Egy idő után valóban sok energiavámpír hagyná el a bolygót, hiszen a lelkek 60-80 százaléka már nem a megszokott utat követné, és nem a megszokott energiák uralma alatt élné karmáját. Kialakulna egy függetlenebb és önmagáért felelősséget vállaló, a valóságot egyre több szinten felfogó és a világot valóban kormányozni tudó emberi faj. Valóra válnának olyan álmok, amelyeket a karma szigorú szabályozása addig csak néhány kiválasztott számára engedett meg.

 

Szólj hozzá!

Irányítók és bevándorlók

2018. december 28. 19:14 - dangbird

A jelenkor bővelkedik ellentmondásokban és a szélsőségekre hajlamos emberek valóban jól érezhetik magukat most. Vagy talán mégsem, mert a nagy és követni kívánt nyugati állami berendezkedés mostanra már csak ijedt és az arab menekültektől félő, gyenge országok csoportja maradt. Valójában persze Macron és Merkel nem igazán fél, hiszen az EU minden eresztékében recsegő és korhadt gerendákból álló hajóját vezető gárda az Irányítók befolyása alatt van. A szándék egyértelmű: el kell törölni az európai hegemóniát és azt a kultúrát, melyet őseink rengeteg vér és kín áldozata árán összehoztak és felépítettek. Sajnos az igazi problémát az jelenti, hogy az EU nagy és erős államaiban élő hétköznapi emberek ebben az aljas és szörnyű tervben asszisztálnak. A borzalmas éppen az, hogy a Második Világháború utántól napjainkig terjedő időszakban rengeteg szexuális irányultságában zavart és gyenge lélek inkarnált – s ezt véleményem szerint gyíkszerűek és egyéb, nem jó szándékú idegen fajok is segítették! Sok lélek kap olyan asztrális – vagy ha szükséges, fizikai – implantátumokat, melyek aztán az életkor előre haladtával erősen befolyásolják nemi hovatartozását. Bizonyos, hogy a férfiaknál ez eléggé végzetes, és az ilyen típusú lelkek nem képesek megvédeni magukat és hazánkat a veszélytől, hiszen, egyszerűen szólva, nőiesebbek, mint régen mondjuk egy heteró férfi.

De beszéljünk a szeretetről, hiszen az közelebb áll hozzám, mint a háborús fenyegetettség és a bevándorlás miatti elkeseredés. Miért is baj, ha más, az európaitól eltérő fajtájú ember kerül a kontinensre? A válaszom egyszerű és meglepő: nem igazán ez a baj. Itt a szándékkal és a számokkal van probléma. Amíg egy pozitív akarat vezette az Irányítókat a bevándorlás szintjén, addig nem is érkeztek nagy számban olyan elemek, kiknek Európa elárasztása volt a terve. A ’60-as és ’80-as években Európába áramló iszlám és afrikai tömeg, egy része kalandvágyból, más része munka reményében érkezett ide. Mára ez már megváltozott. Az Irányítók, gyíkok és manipulátorok az emberi tudat és az asztráltér manipulálásával durva és brutális lelkeket szólítanak Európa felé. A szeretet azt jelenti, hogy elfogadom az ide áramló idegent, akár munka, kalandvágy vagy mondjuk szerelem miatt jön ide. Amíg ez így van, a számokkal sem lesz baj, hiszen nem borul az egyensúly az idegenek felé! A probléma az, amikor már felbiztatott és rombolásra, az európai kultúra és közbiztonság szétzilálására, brutalitásra kiképzett tömeg jön el ide. Mert bizony, európai testvéreink, ezek a most idesereglő lények csak részben érkeznek efogadható szándékkal. Nagyobb részük az Irányítók által vezetett embercsempészek, és még ki tudja, milyen terrorista elemek befolyásának hatására agresszív késztetésekkel vannak megáldva (és beszélhetünk még az egészet valóban irányító gyík és atlantiszi implantátumokról, melyeket a megfelelő személybe raknak, jó időben, jó helyen). A képlet egyszerű. Van itt Európában sok szőke nő, van sok Merkel-féle szövetséges politikus, vannak segélyszervezetek, hülye liberálisok és persze bevándorláspártiak által manipulált hadsereg.

Nézzük meg most egy mentális szempont szintjén a problémát! Szívesen leülök a szufi muszlim misztikussal, hogy békésen vitázzunk arról, ami Allahot vagy Jézust illeti. A szellem mindig szabad, és én tényleg meggyőzhető vagyok, de csak emberi módon. Nem tudom elviselni azt, aki nőket erőszakol, fajtalankodik, felrobbantja magát, vagy terrorista cselekményekre biztat másokat – és mindezeket egy isten nevében teszi! Isten nem öl, nem tartja magát magasabb rendűnek senkinél, és ezt az analfabéta és libidójukkal nem bíró muszlim tömegeknek is meg kellene érteniük. Isten csak vár, mindenkire vár, és ott van mindenütt, de amíg mi aljas gyíkokhoz, alakváltókhoz és ki tudja milyen, ide beengedett lényekhez imádkozunk, nem igazán tud segíteni. Őt kérni kell, de csak akkor tud benned megjelenni, ha sok dolgot megtagadsz, amit nap mint nap normálisnak gondolsz! A bevett szokások, vallási dogmák, a munkahely, a felettes éned kialakította programok, mind-mind olyan folyamatok létrehozói jellemedben, melyek a tiszta hit ellenében hatnak. Nem szabad az embernek elzárni magát a furcsaságoktól és a szokatlantól, mert éppen lehet, hogy ezek a dolgok vezetnek a magasabb rendű, tiszta úthoz. A természet pusztítása, a politikusok és szabadkőművesek tervei, melyekkel az átlagembert befolyásolják, a kölcsön-tőke banki krízis, a helyi háborúk, a maffiák mind-mind világunk részei. Olyan „istenek” irányítják ezt a világot, melyek álmainkban is manipulálnak, programoznak, éteri energiát rabolnak, magzatot befolyásolnak. Szükséges volna tudni, hogy meditációban vagy imáinkban valóban tiszta késztetések jelennek-e meg. És persze néha tudni kell a főnöknek, szülőknek, családnak nemet mondani.

Nagyon sok arca van az isteni hatalomnak – de az itt levő bolygónk asztrális és mentális világaiban helyet foglaló, és a föld alatt lapuló lények leutánozzák mindezt. Az embereket minden szinten befolyásoló, fekete mágiát és borzalmas pusztulást, viharokat, cunamikat okozó, teret befolyásoló istenség nem azonos azzal, aki ott van a Tejút csillagainak mélyén. A galaxisok és csillagrengeteg világaiban jelen levő hatalmas és megfoghatatlan Törvény maga az Atya, aki megbocsát, még a gyíkszerűeknek is, és mindig kegyelmet gyakorol.  Ezért a nehézségek mellett könnyű a dolga a valódi útkeresőnek. Csak ki kell magából vonni a haragot, és nem a torz, bosszúálló istenséget imádni. Ha az ember felfedezi magában az empátiát, már – persze még hosszú az út – jó ösvényekre tévedt, és úton van. Lehetséges, hogy néha még őrjöng és dühöng, de tükröt mutat a külvilágnak. Legyen ő misztikus vagy hajléktalan, akár gazdag ember, esetleg életöröm kereső Casanova, már kezd eltávolodni a Mátrix-börtöntől, és lassan elindul a Kozmosz végtelen magaslatai felé.

1 komment

Kirándulás

2018. december 10. 13:15 - dangbird

Tisztelt mindenki! Kirándulásokat szervezek bizonyos koordinátapontokra, melyek a Föld bizonyos területeire koncentrálódó energiapontok. Ezek a Budai Hegységben és a Pilisben helyezkednek el, és gondolom, nem mindenki által ismertek.

Ezen pontok ismerete, de maga az ottani jelenlét is bizonyos fokú beavatással jár együtt, s könnyen meg lehet ismerni általuk az asztrálvilág dimenzióit. Esetleg gyógyulásra alkalmas is némelyik, hiszen olyan energiákkal lehet feltöltődni, melyek hétköznapi valóságunkban, sem pedig munkahelyen nincsenek jelen. A környéket ismerem, s amúgy is tapasztalt túrázó vagyok, garantált a harmonikus élmény; a természetjárás is fontos szempont.

Szemrád Nándor 06 20 233 1443

Szólj hozzá!

Idegen világok szülöttei és analógiák

2018. december 05. 17:17 - dangbird

Ez a cikkem az idegen világokból ideinkarnált lényekről szól. Jobb megértés kedvéért azonban kezdjük az atlantisziakkal, hiszen ők voltak eme bolygó teremtői és az itteni élet tulajdonképpeni ősei.

Tulajdonképpen Atlantisz mellett a lemur faj is létezett, s e két ősi csoport egy bizonyos időszakban még nem igazán a fizikai sík létterében tevékenykedett. Aztán mikor a fizikai sík valósága is megjelent, kialakult teljesen a két, egymástól különböző faj és földi megfelelőik is. A lemúriaiak tudtak repülni, és tíz-tizenkét méter magas, óriási lények voltak. Az atlantisziak elkülönültek, nem is értettek egyet a békeszerető lemur fajjal, és mintegy nyolc-tíz méter magasra nőttek, s bár képesek voltak levitálni, mégsem tudtak olyan magasra szállni, mint a lemur lények (asztrálvilágban persze ők is korlátlanul változtathattak helyet, hiszen ebben a korszakban még az asztrál-mentál-fizikai sík közötti átjárás semmilyen nehézséget nem okozott.) A lemur civilizáció aztán eltűnt, és helyét a békétlenséget és az erőszakot mindenféle formában tisztelő atlantiszi faj vette át. Ők kezdtek el az emberekkel foglalkozni, illetve az emberi evolúciót befolyásolni, és genetikai meg asztrális szinten az egész törzsfejlődést átalakítani. Ez nem annyira témánkhoz tartozik, de a Szabadítsuk fel a Földet című könyvben mindezt részletesen leírtam.

Később aztán megjelent egy olyan atlantiszi faj, amelyik már csak hat-nyolc méter magasra nőtt, és sokkal kevesebb képességgel bírt, mint elődei. Voltaképpen lesüllyedt már ez a hierarchia, és haladt az egyre biztosabb végzet felé. Aztán kialakult – ez már a titán-időszak – egy olyan faj, melynek tagjai már csak három-háromfél méter magasra nőttek. Velük együtt éltek a borzalmas titánok, amelyek négy, négy és fél méter magasak voltak, és háborúztak az említett kisebb fajjal. Ez a háború aztán az egész Föld történelmének legsötétebb korszakát váltotta ki, és a titánok pusztulásával, majd Atlantisz eltüntetésével végződött. Ezek után jelent meg egy olyan atlantiszi faj, amely már a mai ember teremtéséért felelős, és csak mintegy 2-2.5 méter magas. Én nibiruiaknak hívnám őket, de mellettük a Földön élnek bizonyos gyíkszerű fajok és más szövetséges fajok, amelyek Atlantisz bukása után átvették az emberiség ellenőrzését. Mindezt azért írtam le, hogy világosabban lássuk az asztrálvilág és a földi fizikai sík hajdanvolt egységét. Az említett különböző fajok tulajdonképpen egy olyan világban léteztek, amelynek a valóságtartománya szinte teljese más volt. Az első óriások, melyek a lemurokkal együtt éltek, gyakorlatilag szinte félönkívületben élték meg a valóságot. Nem is lehet összehasonlítani azt a tudatállapotot, amelyben voltak, a ma élő fizikai ember tudatállapotával, hiszen jelen korban az asztrálvilágba csak igen kevesen képesek kimenni, és még aki hisz ebben a szférában, az sem igazán tudja látni. Később, Lemúria eltűnése után már jóval fejletlenebb volt minden, de az akkori atlantiszi tudatállapotot még mindig nem értenénk meg! Az akkori emberszerű lények, kiket az óriások irányítottak, s evolúciós fejlődésüket ellenőrizték, sem igazán tudna mit kezdeni a mai Homo Sapiens anyagelvű beállítottságával. Egy butának tűnő akkori ember is képes lenne a három sík analógiáit pillanatok alatt felfogni, míg az atlantiszi akár hegyeket is arrébb tudott mozdítani, vagy viharokat, tengerrengéseket előidézni.

A lényeg épp az analógiákon van, hiszen a jelenkor embere – a hiányzó harmadik szem és egyéb érzékszervek miatt – képtelen megközelíteni a láthatatlan szférát. Ezért nem is értik sokan magát a reinkarnációt, illetve a halál utáni dimenziók valóságosságát is kétségbe vonva saját magukat fosztják meg egy kozmikus ismerettől. Bizonyos persze, hogy a jelenkori atlantiszi faj, illetve a gyíkszerűek nagyon erősen befolyásolják az embert, és gátolják a megismerés kialakulásának folyamatait. Ezért történhet, hogy ha valaki például egy tiszta, vagy valamilyen formában magas rendű bolygóról ideinkarnál, az átlagember képtelen mit kezdeni gondolataival, tetteivel és belső világának rezdüléseivel. Sajnos az emberek magukkal sem tudnak igazán kibékülni, de vannak közöttük olyanok, akik paralell rezgésekre reflektálva azért valamelyest képesek mozogni ebben a valóságban. Egy  idegen számára azonban rengeteg csapdát rejt ez a hely. Rezgései szinte teljesen eltérnek a földiekétől, és gyakran étvizedekig nem is talál olyan embereket vagy csoportokat, melyekkel rokonítható frekvenciákon mozogna. Így alakul ki egy sajátos magány, amely gyakran szenvedést hoz a kozmoszból jött lélekre.

A másik probléma az, hogy a fent említett ellenőrző hatalom, mely az emberek sorsra fölötti gyámkodást és a fejlődés irányítását vállalja, nem is képes és nem is akar egyes idegen fajoknak segíteni, illetve itteni karmikus szerepüket megkönnyíteni. Az asztrálvilágban a halál utáni létezés dimenzióiban az Irányítók megcsinálták az idegen világok analógiáit, de a fizikai síkon igen kevés ilyen van! Fizikai világunkban sajnos csak harmadik-negyedik szintig van analógia (a Föld kb. 1-1.5 szint), de az 5-6-7. szintű, fényesebb világok létezésének szinte semmiféle hasonlata nincs jelen. Odaát, az asztrálszférában mindez jelen van, persze tökéletlenebbül, és másolataként ama grandiózus, kozmikus világnak, melyet a Föld talán soha utol nem érhet. Az ittlevő idegennek tehát nagyon nehéz megértetnie magát, mert karmája és sorsa nem teljesen fedi azt, ami ő volt valamikor, egyszer az idegen bolygón. Embertársai, rokonai és barátai sem képesek megismerni azt a valakit, ami ő akkor és ott volt, még akkor sem, ha jelenkori életében konklúziókat vonnak le. Nem is lehet konklúziókat levonni, hiszen ebben a mostani időszakban semmiféle igazi tapasztalást nem engednek az Irányítók a fény világaival kapcsolatban. Azok az idegenek, melyek itt vannak, esetleg 2-3., maximum 4. szintű szférából, nem a fényesebb világokat képviselik. A Földnél jóval fejlettebbek, s mint említettem, fizikai síkon van is némi analógia az életükre nézve, de az igazi és valódi magasan fejlett spirituális dimenzió még mindig ismeretlen marad, ha az ember megismeri őket.

A sors iróniája, hogy akkor, mikor a tíz méter magas lények léteztek, és az asztrál-mentálvilág bejárható volt, nem igazán jöhettek ide magasan fejlett lényiségek – pedig akkor ez ment volna könnyen. Atlantisz nemigazán engedte közel magához a fényt, s Lemúria eltűnése után, mikor végre elkezdte borzalmas játékát az evolúcióval, s az ember asztrális befolyásolásával, már egyáltalán nem rokonszenvezett a tiszta világgal. Az ember és az ő irányítóinak tragédiája, hogy nem tud fölemelkedni egy olyan szintre, melyről belátása nyílna, hogy mit veszített azzal a tiltással, amit egykoron teremtője létrehozott, s mit veszíthet még, ha tovább folytatja ezt a mai, jelenkori életet és a Föld tönkretételét. Nem jön segítség addig a felszabadításhoz, amíg hiszünk a primitív vallásoknak, degenerált politikusoknak, akik ahelyett, hogy megszüntetnék a nyomort Afrikában és más háborús zónákban, onnan bevándorlókat küldenek egy, még létező kultúrára. De ugyanígy a titkos űrutazók, a hamis kozmikus információk és a manipulált élelmiszerek, genetikai beavatkozások szintén végveszélybe sodorhatják a Földet, és nem teszik lehetővé egy fényes hatalom számára, hogy beleavatkozzon ennek a bolygónak a sorsába – más írásomban már említettem, hogy mennyire kevés számú lélek kéri igazán a segítséget. És sajnos hallgatván az Irányítókra, egyszerű rabszolgaként éli az életét. Amíg ez így lesz, a szenvedés végeláthatatlan mennyiségű és variációjú formában sújthatja a füldet, és az ébredést hozni akaró idegenek dolga is nehéz. A munka persze még csak most kezdődik. A kozmikus utazók, akik itt vannak, nem félnek, és ha nyílik rá lehetőségük, mindenképpen színre lépnek, vagy látens segítséget nyújtva embereknek, a fény felé tendálva próbálják irányítani ennek az átkozott bolygónak a sorsát.

2 komment

Illúzió és pusztítás

2018. október 30. 19:40 - dangbird

Bármilyen furcsa a kijelentésem, a jelenkori emberiség hasonlít egy olyan mély álomban lévő személyre, kit egyszerűen nem képesek az ágya körül álló családtagok felébreszteni. Nem halt ugyan meg – nagy horkolása bizonyítja ezt – de képtelen átkerülni az ébredés fázisába.

Hát igen, furcsa analógia ez, de nagyon sok emberen látom, hogy a szemei mintegy ébernek nem minősülő tudatállapotot tükröznek. Számos rokon, kliens és hétköznapi ember szemén látom ezt. Sajnos mintha félig aludnának. Az igazság mindig fáj, és soha nem szép. Hiszen az emberi egó nem képes elfogadni, hogy kritizálják, azt végképp nem, ha emlékeztetik komoly hiányosságaira. Bizonyos hatalmak csakis azért képesek megcsinálni az emberekkel azt, amit tesznek, mert a Homo Sapiens alvó állapotban van. Ez a Máyá, és illúzió az egész világ. De az ember szerencsétlensége, hogy az őt irányító, számító „istenek” ezt ugyanúgy tudják, mint ahogy én. A génmanipulált nemzedék, az embriók sorsába való beavatkozás, a banki hitelek általi elszegényítés, a mű ételek terjesztése csak egy része annak az ártó és pusztító munkának, amelyet végeznek az Irányítók a fizikai és az asztrálvilágban egyaránt. Az Atlantisz bukása után a Nibiru által visszaengedett gyík és szövetséges fajok gyakorlatilag tönkreteszik az embert. Előző írásaimban és könyveimben hol mélyebben, hol érintőlegesebben górcső alá veszem ezt a témát, most azonban részletesen megvilágítom, mire is gondoltam.

Első példa: bizonyos idegen hatalmak úgy térítenek el embereket, hogy azok azt hiszik, valamiféle nagy és az emberiségért folytatott felszabadító küzdelem részesei! Valójában hamis képeket ültetnek az emberekbe és az eltérített páciensekbe. Ezek az erők, ezek az idegenek sötét szándékúak, és az emberek lebutítása, spirituális képességeik elvesztése a céljuk. Valójában hamis képeket ültetnek be az emberekbe magukról, és azt hangoztatják, hogy felkészítik az adott személyt egy óriási spirituális felemelkedésre. Ha ez így lenne, kérdezem én, miért nem valósult meg a különböző, magukat spirituálisan felemelkedett csoportoknak tartó közösségek által 1999-re, majd 2012-re ígért felemelkedés? Hol van a humanisták által ígért hatalmas világbéke, és a nemzetközi összefogás azért, hogy ne legyen háború? Van helyette egy olyan világ, amelyben konstans helyi háború, erőszak, vérengzés, és brutalitás létezik. Bevándorlók, kik gyakorlatilag elözönlik Európát, és azt akarják, hogy az egész kontinens Iszlám zászlók alatt egyesüljön. Azok a személyek, kiket az atlantiszi gyíkok és az ide istenként beengedett szövetségeseik térítenek el, csak mély hipnózisban tudják átélni, hogy valójában mi is történik velük. Szörnyülködve érzékelik, hogy egy virtuális valóságot ültettek beléjük – de az, ami történt, egészen más.

És rögtön itt van a második példa, amely már a hétköznapok világának manipulálásával van kapcsolatban. A sajtó, a tévé, és általában a média, állandóan olyan híreket közvetít, amelyek tartalma nem felel meg a valóságnak. Konstans lett a hazudozás, és ez az ufókérdésre ugyanúgy vonatkozik, mint a hétköznapi eseményekre. Jönnek a nagy spirituális dumálók: „hogyha mosolyogsz, a világ is nevetni fog”, vagy hogy „minden tőled függ, és ez a világ megadja a jót, ha te úgy akarod”. Na kérem, ezeket a hülyeségeket el kell felejteni! Valaki veszi a fáradságot, és tanulmányozza embertársai életét, minden harmadik esetben tragédiákat és sikertelenségek halmazát érzékeli. Betegségek, balesetek, fekete mágia szedik áldozataikat, s ezeket éppen az ember által láthatatlan síkokon ügyködők hozzák létre.

Harmadik példa a kedvencem, mert a nagy spirituális közhely: „ami fent van, az lent” axiómával van kapcsolatban. A Föld körbe van ölelve (ezt az általam személyesen vezetett regressziók is igazolták), atlantisziak és idegen szövetségeseik által kreált energiahálóval. Valójában nem is látjuk, hogy mi van fent, mivel a látható csillagvilág egy, a paraziták tudata által tükrözött valóságot ad felénk. Ez nem az igazi égbolt.

Vannak a föld közelében azonban pozitív és jóakaratú idegen hatalmak, de ezek addig nem akarnak beleavatkozni az emberiség sorsába, míg tömegesen nem kérjük ezt. Tíz- és százezerből talán egy ember, aki valóban akarja a kapcsolódást a Fény hatalmaihoz. Ez így kevés. Egy-egy embert beavatnak, de ahhoz, hogy itt valódi változás alakuljon, a hétköznapi tömegeknek is akarnia kell a parazitáktól való megszabadítást. Akik pedig a tiszta fény bolygóiról ideinkarnálnak, azokkal is gyakran elbánnak az Irányítók. Fontos, hogy mély és nagy segítséget ne legyenek képesek adni az embereknek, lehetőleg nehéz sorsú, példát mutatni nem tudó személyiségükkel inkább utálatot vagy szánalmat váltsanak ki a környezetükből! Általában furcsa külsejű, szeretetlen emberek, akik nehezen kezelhető jellemükkel inkább a követni nem kívánatos archetípust szimbolizálják.

Asztrológusként azt is észrevettem, hogy nem egy kozmikus világból inkarnáló lélek van, aki nem képes megélni azt a konstellációt, amire idejött. Az itteni bolygórendszer Merkúrtól a Plútóig és a Nap hatása erősen torz szinten tükrözi a dolgokat, és ha szerencsétlen még egy rossz családba is kerül, sorsa igen nehéz lehet. A rendszer minden szinten tükrözi azt a pusztítást és sötétséget, melyet az Irányítók képviselnek. A tér és idő, meg az oksági láncolat variálása szintén már ismert témám. Az állandóan átalakított és manipulált cselekmények nem kívánt történések irányába lökik az adott ember karmikus vonalát. Így gyakran a szerencsétlen nem képes felismerni valódi feladatait. A fenn említett ’99-es, vagy 2012-es átalakulás sem úgy történt, ahogyan a valós karmikus program determinálta volna. Számos nagy lélek került be a Földbolygó létezési terébe idegen világokból, kiknek sorsa az lett volna, hogy szentek és tanítók legyenek. De ehelyett eltorzult események mentén minden más mederbe terelődött. Évek tízezrei óta folyik az eltolás, de most lett igazán látványos, mert rengeteg ember él a Földön, és látnokok számára világos, hogy egyre logikátlanabbul alakulnak a dolgok. Amíg kevesebben éltek, mindez nem volt ennyire észrevehető, hiszen kevesebb tény és háború és mozdulás volt, ma viszont egyre több akarat, és ezáltal cselekmény alakul, és érthetetlen, hogy a tiszta elképzelések és szándékok miért nem élnek célba. A látnokok és jósok is döbbenten állnak néhány olyan esemény előtt, amely bekövetkezett ugyan, de teljesen másképpen alakult, mint ahogyan ők érzékelték.

Nagy probléma, a jelenkor különböző vallási szektáinak ideológiai beállítottsága is, hiszen az ilyen jellegű csoportok mindig valamilyen asztrálvilágbeli lény identifikációi. Ezek a vallási csoportok nem tudják és nem is akarják biztosítani az emberiség felemelkedéséhez szükséges alapokat. Feladataikat  nem végzik rendesen, és ez vonatkozik mondjuk a magukat nagy gurunak nevező csoportvezetőkre is! Ezek azt állítják, hogy ahol fény van, ott árnyék is. Ez iszonyatos közhely, hiszen ezen a bolygón nem létezik igazi fény és szeretet.

Ami valóban szükséges volna, az a mindenkivel és mindennel együtt érző szeretet. A lelkeden átengedni a másik lelkét, tisztán átérezve a fájdalmát, és ha kell, vele együtt sírni. Nem szégyen, ha néha negatívak vagyunk, és az sem, ha bevalljuk, hogy milyen borzalmas is tud lenni a világ! Csak akkor van esélyünk kitörni ebből, ha néha nem mosolygunk mindenen, hanem képesek vagyunk szomorúan, tragikusan, de mégis brutális erővel áttörni a gonosz és a közönyös emberek sorfalát, s akkor jöhet a nevetés, ha minden szomorúság és bánat ellenére látjuk, hogy milyen hatalmas erőt ad az összefogás; a szeretet valóban bennünk van, de nem kell oktatni, vagy maró gúnnyal elűzni maguktól a síró embert, hanem vállunkra venni, és vele együtt menni az úton, amely mindenképpen a szabadság felé vihet.

Szólj hozzá!

Lélek szétszakítás és empátia

2018. szeptember 13. 20:10 - dangbird

Sokat írtam már a lelkek fragmentálódásáról és széthasításáról. Most kicsit részletesebben megvilágítom, hogy milyen is ez valójában, illetve hogyan hozzák létre irányítóink. A lélek széthasadásának sokféle oka van. Olyan is lehet, hogy valaki az elmúlt 5 vagy tízezer év valamelyik inkarnációjában faji, genetikai okokból háborúzott, mert egy törzs tagja volt, melynek tagjai gyűlöltek egy másik törzset. Ilyen esetben a halál után a karma urai illetve a gyíkszerűek egy adott lélektestet visszatartanak, amelynek egy súlyos nemzeti karma lesz a „jutalma”. Ez egy elég nagy földi bűn, ha valaki más etnikumú vagy nemzetiségű lényt bánt vagy elpusztít vagy megaláz azért, mert ő más fajtájú vagy származású. Az ehhez hasonló esetek gátolják meg sok későbbi életben a megvilágosodást, hiszen a lélek már összeállna egy magasabb entitássá, de a karmikusan terhelt lélekrész újra egy nemzeti problémába süllyeszti vissza az adott embert. Ilyenkor fordul elő, hogy valaki többször születik egy adott nemzetbe – vagy akár egy adott családba is, például saját maga ükunokája lesz.

Sokkal gyakoribb, hogy egy személy szerződést köt valamilyen gyíkkal ill. reptollal. Van mondjuk a középkorban egy jól kvalifikált és a mágiához is értő személy. Az adott évben éppen halálpontja van, s ő ezt nagyon jól tudja, hogy ebben az időszakban vigyáznia kell! Az inkvizíciónak azonban meggyűlt vele a baja, és túl sok barátja sincs, hiszen nagy szája és igazságosztó természete miatt az utóbbi időben nem sokan kedvelik. Képes azonban megidézni egy démont – mondjuk nem a legrosszabbat, de maga sem tudja, hogy kit. Előfordulhat, hogy a megidézett démon éppen egy „gyík”, aki bármilyen alakban ugyan, de ígéreteket tesz barátunknak arra vonatkozóan, hogy életben maradhat. Mindez sikerül is, és a mágikus innováció után az illető csodálatos szerencsével el tud menekülni. Néhány régi barát valahogy feltűnik, az illető köddé válik – és csendben, izoláltan, boldogan élhet valahol. Aztán viszonylag nyugodt körülmények között hal meg. Innen kezdődik a baj. Aki ugyanis az „ördöggel” cimborál, annak fizetnie kell. A gyíkok nem adnak olcsón semmit, s az illetőnek néhány lélektestét az után az élet után szépen megőrzik, s innen mindig irányítják, akár az elkövetkező tízezer évben is befolyásolhatják, és bizony az illető meg fogja fizetni az árát annak, amit kért.

Persze nem szükséges mindig a hibákra rávilágítani. Sokan gondolják írásaim alapján, hogy én szinte lehetetlennek tartom a földi életből való szabadulást. Ez nem teljesen így van. Talán pontosan az a baj, hogy az ember nem rendelkezik kellő empátiával. Én gyerekkorom óta nagyon sok embert sajnáltam sorsszerű problémák, testi csonkulások és tragédiák miatt. Beleéreztem abba, hogy milyen is lehet neki. Sajnálat persze még mindig nem igazi szeretet – de még mindig jobb, mint aki vakon elmegy minden mellett, és hamburgert majszolva csak saját magával törődik. Értsük meg, hogy a gyíkok azért tudnak minket leuralni, mert az agyunknak az empatikus részét próbálják leuralni. Az a cél, hogy ne legyen empátia és harmónia, mert ez a kettő belőlük is hiányzik!

A fenn említett szerződés a démonokkal is éppen azért válik lehetségessé néhány ember számára, mert nem érezte át saját magát, és azt, hogy mit miért adhat és ezért mit várhat cserébe. Sokan kérdezik önmaguktól, hogy mikor és hogyan vétkeztek, mi az, amit rosszul csináltak. Ebbe is bele kéne érezni. Nagyon megváltozott a véleményem az utóbbi évben néhány dologról. Egy gyilkost valóban meg kell büntetnünk, és ha valakinek régen levágta a fejét, valóban szükséges neki is így meghalnia és bűnhődnie? Lehet, de nem kötelező! Szerintem nem ez a karma célja, hogy mindenkit orrba-szájba büntessünk, és a morál lováról nyilakat lődözve, egetverő mosollyal istennek képzeljük magunkat. Rá kell döbbenteni a valaha volt gyilkost, hogy mit csinált. És talán egyszer ő is hasznos tagjává válhat a társadalomnak. Mi a valódi célja az életnek? Szerintem lehet fizikai testben lenni, de nem függeni tőle. Mentális és mágikus képességeket kifejlesztve, átélve a tudást, a szexualitást, a magasabb tudatállapotokat, végre megkönnyebbülve téblábolni a földön, és nem kiszolgáltatva lenni mindenféle befolyásoló hatalomnak.

Ehhez persze meg kell vizsgálnunk a morált is. Nietzsche elég jól jellemezte a puritán morált. Sokakra jellemző, hogy miután nem bírnak maguknak normális kapcsolatot összeszedni, egyszerűen kijelentik, hogy tisztán, „szeplőtelenül” kell élni, és a vad, buja szexet kerülni kell! Nyilván ha van egy családanya, akinek két-három gyerek felnevelése a sorsa, annak talán tényleg nem szükséges félrelépnie. De értsük meg, hogy nem mindenki ezért jön a Földre! Aki a szexualitás megtapasztalása végett jön, de a család beszűkült erkölcsi kívánalmai miatt férjhez adják, az nem lesz boldog, mert lehet, hogy egy latin szeretővel találná meg élete célját! Ha ezt nem teheti, hosszú életeket kell eltöltenie még, amíg megtapasztalja végre, hogy milyen is egy ilyen élet.

Azt is tévesen gondoljuk, hogy milyen nagyszerű dolog, ha magasan fejlett lények vagyunk, és egyre több és több nehezítést kapunk az életünkbe. A keleti misztika is azt tanítja, hogy aki Krisztus meg Buddha irányába tör, az már alig-alig követhet el hibát. Csak az a probléma, hogy ha egy ilyen személy néha hazugságba keveredik, vagy kénytelen eltenni a másét, esetleg félrelép, iszonyatosan nagy karmikus hátralék jöhet sorsának irányában. Rájöttem, hogy mindez nem teljesen jogos. A rendszer sokszor így próbálja meg hátráltatni azt, aki már belelátna a kártyáiba, az Irányítók és a gyíkok hűvös gonoszsággal és elszántsággal végrehajtott praktikáiba. Mindenki elbukhat, de ha nincs kegyelem és megbocsátás, hogyan tudunk messiássá válni? Mi az, hogy megbocsáthatatlan bűn és iszonyatos szenvedés? A lélektest töredékek, amelyek odaát tulajdonképpen az ideáti emberek analógiái, nagyon nehezen képesek egy fejlett személyiséggé összeállni, de ha állandóan karmikus programokat raknak rájuk, minden hibáért, nem sok reményük marad ebből a börtönből való szabadulásra.

Sokszor idegeneknél tapasztaltam azt, hogy az első inkarnáció milyen jó és nagyszerű. Valójában igazán az lenne a földi élet célja, mind az idegenek, mind a földi lelkek számára, hogy egy idő után magasabb rendű emberré, misztikussá vagy megvilágosodott emberré váljanak, leküzdve a földi élet hívságait. Csak az a baj, hogy pont a fönt említett idegenek példája világította meg nekem az ebben levő ellentmondást. Már az első inkarnációban bedőlnek a gyíkoknak, és olyan dolgokat tesznek, amelyek a földi karma zegzugos, és sokszor kilátástalan útvesztőjébe hajszolják őket. Nem felemelkednek, hanem lesüllyednek, és inkarnációk során a sorsuk olyanná válik, mint aki betéved egy útvesztőbe. Ebből aztán nagyon nehéz a szabadulás. Ha valóban egymás iránt empatikusan viselkednénk, és nem flegmán mindig a sorsra meg a karmára hivatkoznánk, felébredne az emberekben a szeretet. Csak szeretettel és nem bosszúval győzhetjük le a démont és a Sátánt. Érthetetlen számomra, hogy miért büntetjük mindig egymást. A valódi empátia az odaáti lélektesteket is áthatva gyakorlatilag megváltoztatná az egész asztrálvilágot. A csöpögő nyálú gyíkok nem tudnának mit csinálni ellenünk, hiszen ha két ember találkozna, megölelnék egymást. A gonosz akkor is ott volna, hiszen nem mindenki alkalmas a szeretetre. De nem törődnénk vele, ki lenne rekesztve – ahogy ő is kirekesztene minket. Ez persze nem lenne baj.

Én nem sokra becsülöm ezt a földi életet. De ha a fentebb leírtak megvalósulnának, az már egy értékesebb élet lehetne. Értsük meg azonban, hogy ez csak akkor változhat meg, ha sokan akarjuk! Egyik meditációmban hallottam egy hangot, ami azt mondta: az emberek közül csak nagyon kevesen akarják a valódi megmentést, és azt, hogy segítsünk nekik. Mindegy, hogy ez „ufó” volt, vagy akármi, de valójában igazat mondott. Ezerből egy ember kéri igazán, és ez nem elég! Ha százból egy vagy kettő kérné, még az sem volna elég. Százból negyven embernek kérni kéne, és talán akkor indulna el a folyamat. Jelenleg nincs olyan idegen hierarchia, amely az emberek megmentésén fáradozna, éppen a fent említett okok miatt. Hiába beszélünk tachionokról, meg hatalmas flottákról, amelyek alig várják, hogy a szürkéket meg a gyíkokat végre seggberúgják; nem fog megtörténni, csak akkor, ha a pénz, a politika, a hazug vallás jelentősége csökken, és megvalósul az empátia, és nem szűklátókörű, az élet örömeit megtagadó morál fogja vezetni az embereket. Gondoljuk csak el, százból hatvan nem akarná, és azok között vannak olyanok, akik tényleg a gonosz küldöttei. Még így is milyen nehéz feladat lenne! De már volnának esélyek, és a mindent átható szeretet egyes helyeken vagy országokban, tartományokban valódi hitet és tudást hozna létre. Kis diaszpórákban valósulna meg az, aminek aztán néhány évszázad múlva az egész földre óriási hatása lenne. De ehhez tényleg az kell, hogy nagy tömegek hagyják el a mostani vallási, gazdasági és kulturális dogmákat, és ne figyeljenek oda az állandóan őket programozó médiára és politikára. Csak így lehet megvalósítani az áttörést, mert különben az emberi faj egy értéktelen kozmikus csökevény marad. Én nem látok más utat.

Szólj hozzá!

Adalékok a földi rendszer hamisítóiról

2018. augusztus 08. 17:46 - dangbird

Sokszor írtam már, hogy bizonyos tapasztalatokért fölösleges megszületni erre a bolygóra, hiszen más naprendszerben levő bolygókon is lehet tanulni és fejlődni. Nyilván persze oka van, hogy valaki ide születik, s minden embernek lenne valamiféle célja és küldetése. Azért azonban, hogy az átlagos emberi lélek kevésbé tudjon szabadulni, bizonyos fajok és a földet irányító erők folyamatosan manipulálják. Régen azt gondoltam, hogy mindez jogos, hiszen az emberi faj spirituálisan éretlen bizonyos titkok tudására. Aki ennyire éretlen, meg sem érdemli a valódi szabadulást! Ma már kissé más nézeten vagyok, mert azt gondolom, hogy ha az oly nagyon okos irányítóink meg különböző, a földet aszrálsíkon is befolyásoló lények oly nagyon okosak és intelligensek, akkor miért nem tesznek kivételt bizonyos esetekben bizonyos lelkekkel? Ha az ember nem érdemli meg a kozmikus  létformát, akkor egy nála magasabb szintű, de totálisan őt kihasználó hatalom érdemel-e bármit is?

Nagyon régen egy regressziós hipnózisban valaki arról számolt be, hogy egy 2,5 x 4 méteres kis helyiségben van, ahol függőágy-szerű alkalmatosságon fekszik, és meg sem tud mozdulni – nyugodtan néz a semmibe. A regresszió célja a külső sötétség keresése volt (gyengébbek kedvéért ez egy kozmikus pokol, olyasmi, mint a földi asztrálsík, csak ez a Kozmoszban van), és azt meg is találtuk, de valójában mindez tévedés volt. A kliens nem abba a bizonyos külső sötétségbe jutott el, hanem egészen máshová! Sokat kutattam ilyetén irányban, és megtudtam, hogy bizonyos fajok, köztük a „gyíkok” is, alkalmaznak egy Faraday-kalitkaszerű ketrecet. Ez a ketrec nem fizikai síkon létesül, hanem az asztrálvilágban. Vannak emberek, akiket miután eltérítenek, az éteri lélektestüket beterelik egy ilyen ketrecbe. Innen aztán egy jó ideig nem tud kimenni, s bizonyos éteri energiákat lecsapolnak tőle. Ebből az energiából aztán felépítik önmagukat, szinte „megeszik” ezt, és így képesek létezésükhöz szükséges anyagokhoz jutni. A másik célja ennek a szörnyűségnek az adott illető „nevelgetése”. Akivel ugyanis két év alatt négy-öt alkalommal ezt megcsinálják, az kezes bárány lesz, és bizonyos programokat villámgyorsan megcsinál, ha az idegenek vagy a Reptilek megjelennek.

Most bárki mondhatja, hülyeség, amit írok, hiszen nem is hallottak ilyenről. Nyilván nem minden emberrel csinálják ezt, hiszen a nagy számok törvénye alapján tudják: lebukhatnak bármikor. Sok ember van, akiket vizsgálnak, mindegyikükkel egyéni módon járnak el, hajlamaiknak megfelelően. De ez akkor is befolyásolás, és nem éppen a legtisztább módszer! Sok ember van, akit soha nem visznek el, de egyvalamit értsünk meg: a földet irányító és befolyásoló különböző lények sokkal magasabb IQ-val rendelkeznek az átlagembernél. Egy 140-150-es IQ az embernél már magas, míg ezeknél az idegeneknél az átlagos 280-300. Így szinte bármit képesek megcsinálni néhány emberrel, akiket akár évek ezrei óta programozhatnak, hiszen előző életeikbe is belenyúlhattak. Ezek a fenn említett, Földet ellenőrző lények évezredekig is élhetnek – egyes fajok még évek tízezreit is.

Másik kedvenc szórakozásuk a látás és érzékelés megtévesztése. Asztrális energiákat küldenek például a hozzám hasonló ismeretterjesztők és előadók képeire vagy előadásaira. Így az emberek egy része sötét, démoni, megszállott lénynek fog tartani – amivel szembesülök is nap mint nap. Meg kell tanulni a szívcsakrával érzékelve, mindenféle más benyomásnak nem engedve, tanulmányozni egy-egy előadót. Nem a fizikai, vagy a harmadik szem által látott képet kell beengedni, mert attól még a szívcsakra elzáródhat. Egyből a szívvel kell nézni, ami persze egyáltalán nem könnyű.

Félelmetes fegyvereik egyike egy olyan kristály és energiaszerkezet, amellyel gyakorlatilag egy helyiség vagy egy olyan tér energiáját lehet mérni és befolyásolni, amely később valamiféle rendezvény céljaira lesz kialakítva. Itt képesek olyan erőket mozgósítani, hogy aki az ő igazukat hangoztatja, totálisan el lesz ismerve. Sajnos a magamfajta útkereső lehet, hogy paradicsommal lesz megdobálva, ha ilyen helyen tart előadást. Az embereknek erről alig vagy egyáltalán nincs tudomásuk, de a manipuláció és a képmutatás olyan mértékű ezeknek a lényeknek a körében, amely már több, mint felháborító. Nem arról van szó, hogy az embert ki kell engedni a Kozmoszba, és minden síkon megszabadítva rá kell ereszteni a magasabb csillagvilágokra! Senki nem akar újabb Atlantiszt. De nagy valószínűséggel az itt levő Irányítók évek ezrei alatt nagyon sok szabályt megszegtek, amely miatt az egész földi karmát és az itteni fejlődést újra kéne gondolni! Az az ezoterikus hülyeség, hogy minden sorscsapás eleve belőlem ered, kicsit módosulásra szorul. Nyilván hibás vagyok, és nem mindent csinálok jól, hiszen nem vagyok Isten, sem Irányító, sem pedig „gyík”. De érezni lehet a földi rendszerben egyedülálló gazságot, amely olyan gátló tényezőként hat feltalálókra, útkeresőkre, igaz papokra, médiumokra, misztikusokra, kutatókra, zsenikre, hogy az már égbekiáltó. Egyszerűen észre lehet venni, hogy aki politikai, közéleti vagy társadalmi szinten az éppen adott korszellemmel vagy nézettel analóg dolgokat hirdet, segítve van. Aki pedig teljesen más vonalon indul el, kulturális, társadalmi vagy közéleti szinten egyedi, újszerű igazságokat akar hirdetni, állandó gátlásokkal van kitéve, nem ritkán rossz a sorsa, vagy pénztelenségben, nehéz betegségben hal meg. Azt mondjuk: sírba vitte a munkája vagy a küldetése! Nem, kedves barátaim, nem a munkája és nem is a küldetése vitte sírba. Olyan erők dolgoznak itt, amelyek bizonyos kozmikus szektorokban egyáltalán nem is dolgozhatnának. Valahol foglyok vannak, akkor a börtönőrnek nem az a dolga, hogy ok nélkül üsse-vágja őket, hanem bölcsen tanítsa, nevelje, esetleg valamilyen szinten jobb irány felé befolyásolja, és a nagyon renitenseket elkülönítse a többiektől. De mit látunk itt? A bűnözők uralkodnak és nem tanítás, okítás vagy misztikus képzés folyik, hanem gyilkosság, ármánykodás, aljas, hazug rágalmak terjesztése, és olyanok ítélkeznek egy olyan ember fölött, akik a derekáig sem érnek. Hiba mindenkiben van. De ebben a rendszerben konstans módon olyanok szembesítenek a hibáimmal, akik sehol sincsenek hozzám, és ráadásul lehet, hogy éppen őket próbáltam valaha védeni és felszabadítani. Ez lehet az én vakságom, de akkor sem tiszta dolog ezért belém rúgni vagy nevetségessé tenni bizonyos szinten.

Az emberi tudatalatti nagyon kesze-kusza és én szeretem vizsgálni, vagy benne kutatni. A tudat mélységeit sok esetben a fenn említett befolyásolók tartják ellenőrzésük alatt, és szinte nyüzsögnek benne. Nem mindig baj, ha az ember mélyen, lesüllyedve, depressziós állapotban van, nem mindig baj, ha házasságoddal kapcsolatban probléma van, mert aki állandóan jó kedvű és folyamatosan csak azt hangoztatja, hogy a depresszió és a bánat okozza az összes karmikus problémádat, az nekem gyanús. Lehetetlen a földi életet úgy végigcsinálni, hogy 60-80 éven keresztül mindent jónak lássak, pozitívnak ítéljek és kisugárzásom annyira vidám legyen, hogy ez szinte mindenkit magával ragad. Ismertem ilyen embert, de az élete nem volt teljesen rendben. Félelmetes képességei voltak a színészkedéshez, és így sokan elhitték, hogy őt örök derű veszi körül. Nem baj persze a derűs gondolkodás, hiszen sokkal jobb, mint állandóan szomorkodni. De a tudatalattiból áramló negatív energiák elnyomása nagyon veszélyes! Nem lehet állandóan úgy viselkedni, mintha semmilyen probléma nem volna a földön. Az nem misztikus, aki mindenképp egy állandó, totális vidámság vagy nyugalom állapotára sürget. Az általam nagyon tisztelt keleti misztika néhány tézisét ma már ezért nem fogadom el. Tibet egyes nagynak ítélt személyiségei és lámái óriási pénzösszegeket kapnak bizonyos politikai szervezetektől, például a CIA-tól is. A kelet másik nagy filozófiai rendjének megalkotója, Sai Baba is érdekes titkokat hagyott maga után. Nem ítélkezem, de mindenki hallott róla, hogy mennyi aranyat, illetve autót s egyéb anyagi jólétre utaló dolgot fedtek fel tanítványai a mester halála után. Értsük meg, hogy nem kell az anyagiakban mérni a szellemet. Nagyon jó, ha van kocsim, lakásom, de nem kell egy családban tíz kocsi, hat lakás – miközben emberek egy része földön fetreng, vagy hajléktalan. A társadalmi rétegek közötti különbségek ilyetén való növelése is a gyíkok és az Illuminátusok műve. Ez fekete mágia úgy, ahogyan a nagy vagyon megszerzésére irányuló törekvés is pótcselekvés vagy gonosz hatalmi téboly! Nem különb senki annyival a másiknál, amennyivel esetleg több pénze, kocsija, társadalmi rangja van. Az általam nagyon tisztelt Franz Erdl írja egyik esszéjében, hogy sok embert szinte diliházba lehetne záratni, mert gondolatai annyira távol vannak az univerzális moráltól, a kozmikus, galaktikus törekvésektől. Nekem ugyanez a véleményem. Fajunk valójában beteg, és ha ez így meg tovább, ebből már nem lesz gyógyulás. Remélem, néhányan képesek felébredni, hogy magukat összeszedve hathatós utat mutassanak azoknak, akik nem csak az elnyomásban, politikában, a társadalmi és közéleti kérdésekben, meg az elmebeteg bevándorlásban hisznek.

1 komment