Az írás eredetileg megjelent: 2012. 02. 05.
Nemrég megbukott a 66 éve létező Magyar Légitársaság – Hungarian Airlines. Nem akarom pejorálni az ország gazdasági helyzetét, s azokat a magukat szakembernek tituláló gazdasági szakértőket, kik ezt az egészet úgy intézték, hogy országunk légitársaság nélkül maradjon. Nem fogom sem az MSZP-t, sem a Fidesz-t vádolni. Valójában az itt élő 10 millió embert károsították meg ezzel a húzással. Okkult szimbolika: már nem repülünk felfelé, hiszen az ország folyamatosan lefelé tart.
Volnának olyan nemzetek, melyek hetekig tüntetnének a Malév bezárása ellen. De amíg van rántott hús és töltött káposzta a vasárnapi ebédlőasztalon, addig minek is vonulnánk az utcára? Hát igen, hitelből mindent lehet. Népünk nagyon ért ahhoz, hogy jól éljen. Közép-Európa eme szegletében azonban ezért a jólétért nagyon meg kell majd fizetni. Nem akarjuk észrevenni, hogy mi történik? A Malév után jöhet a BKV, aztán pedig az egészségügy, s így tovább… Ebbe az országba valódi tőke már régen nem érkezik, s azok, akik mindezért felelőssé tehetők, a vagyonuk jó részét már kimentették innen. A szakadék fölött vagyunk 2 méterrel.
Egyik előző cikkben már írtam, hogy ez az év nagyon sötét lehet országunk számára. Sajnos akár drasztikus események, véres dolgok, utcai zavargások is kitörhetnek egy éven belül. Nincs mit szépíteni, a kocka el van vetve, s az ország karmája így is, úgy is beteljesül. Mi magyarok azonban hajlamosak vagyunk mindig hibáztatni valakit. Tatár, török, Habsburg, az orosz, vagy éppen Izrael népe mindig bűnbakok. Nem kétlem, hogy sokan és sokszor ártottak nekünk. Ez egy szerencsétlen ország. De végre venni kellene egy egyszerű tárgyat, amelyet az emberiség már évszázadok óta ismer, ez nem más, mint a tükör. Mi magyarok mit tettünk, hogy ez a mai összeomlás ne következzen be? Vajon 2006-ban végigcsináltuk, amit végig lehetett volna? S 2007-ben miért nyugodtunk le, talán megláttuk Kánaán földjét? Most sem teszünk semmit a Malév csődje miatt! Meddig nem fogunk még semmit tenni? Nem akarok fegyveres harcra buzdítani. Sőt annál rosszabbat el sem tudok képzelni. De százezreknek kéne megmozdulni, és hetekig demonstrálni, és rákényszeríteni a gazdaság és politika irányítóit, hogy tegyenek valamit, vagy mondjanak le mind.
Semmilyen történelmi helyzet nem alakult erőfeszítések nélkül. Nem mutogatni kellene, hanem önmagunkba nézni, és keresni a lehetőséget, amíg még van jövő, és síkra szállni egy jobb világért.
